A Jón-tengeri gyöngyszem: Korfu

Korfu az Adrián megbúvó, legészakibb Jón-sziget, mely turisztikai szempontból is a legnépszerűbb a szigetcsoportban. Távolsága Budapesttől mindössze 877 km, másfél óra repülővel. Szóval ne habozz! Kapd fel a hátizsákod és a kedvenc bizsu nyakláncod és irány a  reptér!

Korfu észak-déli irányban 62 km hosszú, legszélesebb része 32 km. Csupán fele akkora, mint a szintén görög Rodosz.

A Korfura látogató turisták elsősorban Benitsest, Moraitikát, Messonghit és a legszebb stranddal rendelkező Paleokastritsát veszik célba, melynek Akváriuma és ortodox monostora sem jelentéktelen. Az 1228-ban épült monostort napjainkban is szerzetesek lakják, jóllehet, az épületegyüttes mai formáját csak a 18. században nyerte el. Máriának szentelt templomán túl ikonfestő múzeuma és a szerzetesek által gondozott kertje is csodálatos.

Achilleion Palota Korfun
Achilleion Palota Korfun

A sziget fővárosától, Korfutól délre, Benitsestől 5 km-re található az Achilleion palota, melyet az „Odüsszeia-rajongó” Erzsébet királyné építtetett az 1870-es években. Korfu – a phaiákok szigete – a görög dráma Nausziká-epizódjának helyszíne. A palota nevét Achilleusról kapta, s alsó szintjein Sissinek és II. Vilmosnak dedikált emlékkiállítás van berendezve korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal. Pálmafákkal és virágokkal gazdag kertjében a múzsák oszlopcsarnokát tekinthetjük meg.

Angelokasztro vára
Angelokasztro vára

A 160 m magas szikla tetején őrködő Angelokasztro vára nevét építtetőjéről, Mikhael Angelosz uralkodóról kapta. A vár az épeiroszi – a Bizánci Birodalom szellemiségét követő – despotátus nyugati fellegvára volt. Csúcsán található az Arkangyalok temploma, északi részén pedig a Szent Kiriaki kápolna.

Gyermekes családoknak szuper kikapcsolódást biztosít a Pyramid Kalandpark, a Sidari Water Park vagy az Aqualand. Ez utóbbiban több mint 40 különböző csúszda és élménymedence várja a vendégeket, közte a világ harmadik legnagyobb hullámmedencéje, 2 méter magas hullámokat gerjesztve.

Mon Repos Palota
Mon Repos Palota

A Kanoni félszigeten található a Mon Repos palota, melyet Sir Adam angol kormányzó építtetett kormányzói rezidenciának. A kastély ma múzeumként működik. A parkot Afrikából és Indiából hozott fák és növények díszítik, melyek csak itt láthatók egész Görögországban. A kert végében lévő ókori templom romjai Apollóné, átellenben a Mennybemenetel dombocskáján van egy régi forrás, melynek vize egy oroszlán szájából folyik. Lorentzosz Mavilisz költő szerint aki eme forrás vizéből iszik, elfeledve hazáját örökre Korfun marad.

Kréta legszebb helyei

Sokfélék vagyunk, mindannyiunknak mást jelent egy felhőtlen és élményekkel teli utazás. Ami viszont biztos: Kréta nyaralás szempontjából mindenkinek jó választás. A tengerparti fürdőzés szerelmesei éppúgy megtalálják a számításukat, mint azok akik vadregényes szurdokvölgyekben barangolnának. Az meg senki számára nem újdonság, hogy a görög sziget gazdag kulturális és történelmi örökséggel bír, így a múzeumok látogatása magától értendő program Krétán.

A Minotaurusz legendája mindenki számára ismert történet, Kréta nyaralás tekintetében azt is jelenti, hogy megtekinthetjük a majd kétezer éves Knósszoszi palota maradványait.

Fotó: Jean Dalbera
Fotó: Jean Dalbera

Szintén „kötelező program” a Samaria-szurdok felkeresése, ahol ezer méter magasságból indulva túrázhatunk Európa leghosszabb (nagyjából 15 kilométeres) szurdokvölgyében.

Fotó: Shadowgate
Fotó: Shadowgate

Kréta nyaralás tekintetében sokaknak egyet jelent a fehér homokon való ejtőzéssel és a tengerparti fürdéssel, úszással. A szigeten található csodaszép strandok közül talán Vai a leghíresebb. A pálmákkal szegélyezett festői partszakasz nem véletlenül kapta a „Palm Beach” nevet.

Fotó: shadowgate
Fotó: shadowgate

Végül, de nem utolsósorban: Chania városa. Az építészetében Velencét idéző település rengeteg látnivalót és múzeumot rejt, Kréta nyaralás szempontjából nem adhat teljes élményt, ha kihagyjuk a meglátogatását.

Fotó: pixabay
Fotó: pixabay

Kréta, Zeusz szigete

A Korfutól 14-szer nagyobb Kréta a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, s egyben szülőhazája az első európai civilizációnak, a minoszi kultúrának.

A kb. 600 000 lakosú Kréta szigetének gerincét három hegyvonulat, a Lefká Ordi, az Idi és a Dikti völgyekkel és sík vidékekkel tarkított domborzata alkotja. A sokszínű tengerpart rengeteg zátonnyal, öblökkel és tiszta, kék vizű stranddal rendelkezik.

Kréta legunikálisabb természeti látványossága a Szamaria-szurdokvölgy Nemzeti Park, mely egész Európa egyik legnagyobb és legmélyebb szurdokvölgye.

Kréta fővárosa Heraklion, melyet egy 16. században épült városfal vesz körül, s mint egy „városias városban”, minden nagyobb bolt felsorakozik itt.

Herakliontól 18 km-re található Gouves csendes üdülője, mely egy tradicionális krétai kisváros, tele ajándéküzletekkel, apró tavernákkal és élelmiszerboltokkal. Hosszú, főleg homokos, sekély vizű tengerpartja nemcsak a fürdéshez, de a vízi sportokhoz is kiváló.

Kokkini Hani a fővárostól 13 km-re keletre lévő üdülőtelep, Kréta egyik legszebb, lassan mélyülő homokos strandjával. A városkában vannak ugyan tavernák és üzletek, a mozgalmasabb éjszakákra vágyóknak érdemes átmenni a fővárosba.

Heraklion, a sziget fővárosa
Heraklion, a sziget fővárosa


A krétai mítoszok szerint a szigeten született Zeusz. Kronosz, hogy megőrizze hatalmát az istenek felett, gyermekeit megölte. Felesége, Rheia, az utolsó megmentése érdekében a Deikté-barlangba menekült, s ott adott életet Zeusznak, majd Kronosz félrevezetésére a pólyába követ rejtett, aki azt nyelte le. Rheia Zeusz táplálását nimfákra bízta, sírásának zaját pedig két jóságos démon nyomta el pajzsukkal és karjaikkal teremtve lármát. A barlang a
Psichro község melletti turistaúttól 1 km-re van.

Ierapetra esti fényei
Ierapetra esti fényei

Kréta déli partjainál fekszik Ierapetra. A sziget legmelegebb városának strandolási lehetőségeit a picit távolabb eső, hatalmas homokos strandok nyújtják. Sétálóutcája boltokkal és tavernákkal teli ideális bevásárlóközpont.

Agios Nikolaos szintén hangulatos városka, fő attrakciója a festői halászkikötő és Voulisméni-tó. A meredek sziklafallal és dús növényzettel körülvett tó menti kikötő negyedben vendéglők és szállodák sorakoznak.

Voulisméni-tó Agios Nikolaosban
Voulisméni-tó Agios Nikolaosban

Kréta jellegzetes növényei az olajfák, de sziget szerte rengeteg szőlő-, narancs-, mandarin-liget van, sőt, délen banánültetvény is. A sziklás hegyoldalakon fűszernövények, pl. majoránna és kakukkfű terem.

Kréta felfedezése

Talán nincs is olyan ember, akit ne hozna lázba egy nyaralás Kréta szigetén. A Görögország részét képző területen minden megtalálható, amikre szüksége van egy testet és lelket feltöltő kikapcsolódáshoz. Az északi, homokos tengerpart fürdésre kiváló, a hangulatos városkák és gazdag kiállítási anyaggal bíró múzeumai, az ókori emlékek vonzzák a turistákat. Kréta térkép segítségével a legkönnyebben felfedezhető, hiszen a sziget viszonylag nagy, nagyjából 260 kilométer hosszan terül el a Földközi-tengerben.

Fotó: Francesco Sgrol
Fotó: Francesco Sgrol

Kréta térkép nélküli felfedezése nem megy igazán még a legrutinosabb utazónak sem. Aki többre, izgalmasabbra vágyik, mint a tengerparti ejtőzés, vagy a „kötelező” látványosságok, annak neki kell indulni a sziget belsejének. A hamisítatlan görög hangulat megtapasztalásához el kell hagyni a tengerparti üdülősávot és meglátogatni a sziget belsejét, ahol a parasztok a mai napig szamárháton közlekednek és nem mulasztják el vendégszeretően megajándékozni az arra tévedt utazókat.

Fotó: Paolo Piscolla
Fotó: Paolo Piscolla

 

 

Kréta térképen jelölt útjai (a szigeten végigfutó főút kivételével) nagy többségben egysávosok, az utak minősége viszont nagyon jó, kátyút alig találni. A szigetet autóval felfedezők elmondása szerint a keskeny, kanyargós szerpentinek miatt hozzá kell szokni ahhoz, hogy sokszor centikre mennek el egymástól az autók.

Fotó: Sarah Murray
Fotó: Sarah Murray

Rodosz látnivalók egy csokorban

Az Égei- és Földközi-tenger találkozásánál fekvő Rodosz szigete az antik és középkori történelem koronázatlan királynője. Neve az ókori görög mitológiából ered: Héliosz a szigetet ajándékba kapta Zeusztól, s itt lett szerelemes Poszeidón leányába, Rhodéba.

Rodosz látnivalók szempontjából mérhetetlenül gazdag, fővárosát, az azonos nevű Rodoszt Kr. e. 408-ban görögök alapították. Mint földközi-tengeri sziget, történelme igen „viharos”, többszöri perzsa lerohanása ellen az athéni szövetség tudott ideig-óráig védelmet nyújtani.

Kr. e. 332-ben Nagy Sándor hódította meg a szigetet, ami halála után a Ptolemaioszokhoz került, s fejlődésnek indulva meghatározó kereskedelmi és kulturális központtá nőtt.

Rodosz óvárosának részlete, kiemelkedve a Yeni Hamam, a 18. századi török fürdő
Rodosz óvárosának részlete, kiemelkedve a Yeni Hamam, a 18. századi török fürdő

1309-ben Rodosz a Szent János (később Máltai) Lovagrend uralma alá került, és fővárosa modern középkori várossá avanzsált. Óvárosának sok emléke, köztük a Nagymesteri Palota is e korból való.

Rodosz 1523-tól négy évszázadon át az Oszmán Birodalom része volt, az olaszok 1912-ben foglalták el. Görögországgal 1948-ban egyesült.

A Kr. e. 2. századból származó Rodoszi Akropolisz a Smith admirálisról elnevezett dombon áll. Hajdanán gigantikus erődítmény lehetett nagy templomokkal, közösségi „fórumokkal” és szobrokkal. Apollón szentélyének oszlopmaradványai mellett a Stadiont teljesen fel tudták tárni, sőt, bizonyos részeit szépen fel is újították.

A Nagymesterek Palotája Rodosz városában
A Nagymesterek Palotája Rodosz városában

A Nagymesterek Palotája a 14. században épült az antik Héliosz szentély helyén, és erődítményként is funkcionált. Az 1523-ban a törökökkel vívott ostrom során nem sérült meg, és a 400 éves török hódoltság alatt börtönként működött. 1856-ban egy lőporrobbanás viszont megrongálta, újjáépítését – Mussolini nyaralójaként – az 1930-as években az olaszok végezték.

A rodoszi Nagymesterek Palotájának belső lépcsősora
A rodoszi Nagymesterek Palotájának belső lépcsősora

A 19. századi Óratorony közelében található az 1523-ban emelt Szulejmán dzsámi és a 18. században épült hamam (tradicionális török fürdő).

Lindosz fellegvára Rodosz szigetén
Lindosz fellegvára Rodosz szigetén

Rodosz városát elhagyva érdekes történelmi emlékek várnak ránk: a sziget egyetlen természetes kikötőjének, Lindosznak a fellegvára, ill. a dór Kamiros, melynek romjai a 2. századi földrengés után érintetlenül maradtak – ezek ma a rodoszi múzeumban tekinthetők meg.

A görög civilizáció ékessége – Kréta látnivalók

Kréta szigetén járva felidézhetjük az ókori Hellász legendás történelmét, amit még az iskolapadban plántáltak kéretlenül belénk.  Ahhoz, hogy eligazodjunk a szigeten, ismerni kell a négy régióját, amik a következők: Chania, Rethymno, Heraklion és Lassithi. Nos, hol is kezdjük a túrát?

Fotó: Robert Young
Fotó: Robert Young

Mondjuk a legnagyobb és legforgalmasabb helyszínen, a fővárosban, Herakliónban, ahol kapásból meglátogathatjuk a legfelkapottabb látnivalót. Rémlik a Minótaurusz legendája? Itt élt Minósz, Kréta királya, aki egy labirintust építtetett és ott tartotta fogva az embertestű, de bikafejű  Minótauruszt. A knósszoszi palota, a bronzkori épületegyüttes a Minószi civilizáció vallási és politikai központja volt. De nem kevésbé érdekes és jelentős, talán a második legfontosabb egykori település, Fesztosz és ahol állítólag Minósz király palotája is állt. A városban érdemes este hosszasan andalogni a számos velencei épület között és elmerülni a forró tengerparti romantikában.

Fesztosz
Fesztosz

Továbbá Herakliónban található a Régészeti Múzeum, ahol az ókori civilizációk leleteiből és az elmúlt 5000 év történelméből több mint 15.000 kiállítási tárgyat vehetünk szemügyre.

Kréta dúskál a szurdokokban, de mindközül talán a legkiemelkedőbb a Chania régióban található Samaria-szurdok és nemzeti park, ami 16 km hosszú és ezért a leghosszabb egész Európában. De itt van még az Imbrosz- és az Aradenai-szurdokok is. Legalább az egyik szurdokban érdemes túrázni, hogy egy nap erejéig átadjuk magunkat a faunák és flórák nyújtotta mesés zöldövezetnek és megkóstolhassuk a forrásvizeket. Ám ha erőlködésmentesen vágyunk a természetre, akkor a Krétai Botanikus parkba célszerű ellátogatni.

Samaria-szurdok

Chania festői óvárosáról sem szabad elfeledkezni, amelynek partján számtalan hangulatos kávézót, éttermet találunk. Amennyiben itt járunk, akkor érdemes útba ejteni a 14. századi velencei Frangokastello erődöt és az Agia Triada kolostort. A Rethymno régióban ugyancsak rácsodálkozhatunk a Preveli és Arkadi kolostorokra, amelyek a krétai történelem fontos emlékei.

 Frangokastello erőd
Frangokastello erőd

Ne hagyjuk ki a Lassithi fennsíkon található Dikteon Cseppkőbarlangot se, ahol a legenda szerint Zeusz született.  Ha pedig végül egy kis borzongással és szellemvadászattal szeretnénk megfejelni utazásunkat, akkor el kell ugrani a közeli Spinalonga, avagy a leprások szigetére.

Fotó: Robert Louden
Fotó: Robert Louden

Napsütés és napsütés – Kréta időjárás szempontjából

Kréta időjárás szempontjából gyakorlatilag egyet jelent a napsütéssel és a meleggel. Aki úgy tervezi, hogy a görög szigeten fürdéssel és napozással tölti a vakációt, az biztos nem fog csalódni. A Földközi-tengeren található sziget csodálatos strandjairól híres, és ezeknek a strandoknak a vonzerejét nem kizárólag a természeti szépségek, hanem a kellemes hőmérsékletű, meleg tengervíz is adja.

Fotó: Ricardo Mangual
Fotó: Ricardo Mangual

Kréta időjárás szempontjából nem egységes. A sziget területe majdnem tízezer négyzetkilométer, vagyis viszonylag nagynak számít. Ahhoz legalábbis elég nagynak, hogy a klimatikus viszonyok ne legyenek teljes mértékben egyformák az egész terültén. Krétán tulajdonképpen két időjárási hatás érzéklehető. Egyrészt a mediterrán klíma nyomja rá a bélyegét az éghajlati viszonyokra, de eközben a forró afrikai idő is befolyásolja a hőmérsékletet és a csapadékot. Emellett még a szigeten található hegyeknek is „van beleszólásuk” az időjárás alakulásába. Krétán a sziget nagyságához képest magas csúcsok vannak, sok köztük kétezer méternél többel emelkedik a tenger szintje felé. Az északról, Európa felől érkező felhőket ezek a hegyek megfogják, nem engedik délre menni. Emiatt Krétának az Afrika felőli része sokkal szárazabb, mint az északi. A déli részen áprilistól októberig gyakorlatilag nem esik az eső. Ráadásul az észak felől fújó szél sem enyhíti a forróságot.

Fotó: Vitka Vitkovic
Fotó: Vitka Vitkovic

Egy tengerparti nyaralásnál mindig döntő szempont a víz hőmérséklete. (Ez a kijelentés bizonyára senkinek sem okoz meglepetést, de) Kréta időjárás és fekvés szempontjából is kedvez azoknak, aki lubickolni szeretnének a Földközi-tenger habjaiban. A víz hőmérséklete már áprilisban eléri a 18-19 fokot. Természetesen ez a hőfok csak azoknak ajánlott, akik egy tempós úszásra vágynak, de azért sokan vannak ilyenek. Májusban már 21-22 Celsius fok lesz a víz, egyre többen merészkednek be a hullámok közé. Júniustól szeptemberig tartósan 24-25 fok körül alakul a víz hőmérséklete, és csak novemberben megy le ismét húsz fok alá.

Rodosz: nyaralás a „Nap szigetén”

Rodosz déli fekvése és évi 300 napsütéses napja miatt Görögország legmelegebb és legnapfényesebb szigete, így tökéletes nyaralóhely minden napimádó, lubickolni vágyó turista számára, keresse az akár a luxust, akár a puritán egyszerűséget!

Igazi mediterrán szigetként a forróságot a tenger felől érkező szél teszi elviselhetővé az Égei-tenger zöldellő szigetének hosszú, homokos és apró kavicsos strandjain, melyet a magyarok leginkább Falirakiban és Rodosz városában keresnek fel. Vannak azonban más kedvelt üdülőtelepek is a szigeten.

Az igazán egyedi Szent Paul's Bay Rodosz szigetén
Az igazán egyedi Szent Paul’s Bay Rodosz szigetén

Faliraki Rodosz egyik legnyüzsgőbb és legkedveltebb üdülőhelye, modern városközpontjában rengeteg üzlettel, tavernákkal, bárokkal és diszkókkal. Faliraki tengerpartja homokos és kavicsos, lassan mélyülő, kb. 5 km hosszú és ideális a vízi sportokat kipróbálni vágyók vagy űzők számára is. Rodosz, főleg Fanes, annak északnyugati szele miatt igazi paradicsoma és kedvelt úti célja a szörfösöknek is. Falirakitól 8 km-re található Afandou, mely egy 18 lyukú golfpályával várja az „úri passziók” érdeklődőit.

Rodosz városa a sziget északi csücskében található, s nemcsak ideális nyaralóhely, de a „beszélő falak” történelmi városa is. Óvárosát 4 km hosszú városfal veszi körül, melynek közepén áll a méltóságteljes Nagymesteri Palota. A város mecsete és a minaret a török hódoltság korából való, impozáns épületei viszont itáliai múltját igazolják. Nagy piacterén üzleteket és bazársort is találunk! A szörfözéshez szintén kiváló Trianta/Ixia kavicsos strand Rodosz városától kezdődik.

Kolymbia Beach, mely Rodosz egyik legkedveltebb partszakasza
Kolymbia Beach, mely Rodosz egyik legkedveltebb partszakasza

A sziget fővárosától 28 km-re fekvő Kolymbia homokos és kavicsos strandja két öböl mentén található, amit a tengerbe nyúló nagy sziklák szegélyeznek. Ez Rodosz egyik legszebb része. A hangulatos tavernákhoz egy 3 km hosszúságú eukaliptusz fasor mentén juthatunk el.

Lardos üdülőfalu ízig-vérig hagyományos görög hangulatáról ismert, viszont 1 km-re fekszik a homokos és apró kavicsos tengerparttól.

Kalithea leginkább gyógyforrásairól ismert, ám az egykori gyógyfürdők maradványainál napjainkban már búvárközpont üzemel. Mivel a tenger vize itt kristálytiszta, a hely ideális sznorkelezéshez is.