Japánban van az egyik legkülönlegesebb karácsony! 

Japánban van az egyik legkülönlegesebb karácsony! 

24910027_2054789968088337_9148652201055630977_n.jpg

A Fem3 Café műsorából kiderül, hogy milyen őrületet csinálnak a japánok karácsonykor. A KFC-ből viszik az ünnepi asztalra a csirkéket! Ünnepi gyorsétel a javából. De arról is beszélgetünk a két műsorvezetővel Várkonyi Andreával és Czető Rolanddal, hogy miért érdemes külföldön, akár egy trópusi tengerparton tölteni az ünnepeket. 

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Indiai moziélményem

Mindig is tudtam, hogy ha eljutok egyszer Indiába, egy dolgot biztosan nem fogok kihagyni: moziba menni és megnézni egy igazi bollywoodi filmet. Mivel helyileg épp Chennaiban vagyok, be kellett érnem Kollywooddal. Így becézik ugyanis a tamil filmgyártás mekkáját, a Chennai szomszédságában található Kodambakkam városrész és Hollywood szavak összecsengéséből.

fullsizerender_6_1.jpg

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Buszos kalandok Chennaiban

(…) A madrasi repülőtér egyébként már a hamisítatlan indiai formát hozta. Az útlevélkezelésnél fontoskodó arckifejezéssel, de láthatóan összevissza bóklásztak az emberek, és bár a forma kedvéért megpróbáltak sort alkotni, szemmel láthatóan nem értették, mire jó az. A csomagkiadó futószalagját minden bizonnyal maléves szakemberek tervezték, mert eddig csak odahaza láttam ennyire lassú kihozatalt.

Valódi indiai innovációnak tűnt viszont az utasok tájékoztatása. Először hangosbemondták, hogy az első osztályon utazók csomagja ide érkezik, a többieké meg amoda – majd elkezdték teljesen véletlenszerűen adagolni a bőröndöket. Az utasok két megoldás közül választhattak: vagy rohangáltak ide-oda a két, egymástól rafináltan nagy távolságban elhelyezett futószalag között, vagy pedig várakozó álláspontra helyezkedtek és a többiek szemlélésével ütötték el az időt, míg a rohangálók eltűntek a csomagjaikkal.

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

A Szecsuáni Óriáspanda Rezervátum

Fotó: George Lu
Fotó: George Lu

Kedves külsejével és rejtélyes életmódjával az óriáspanda bizonyára egy a világ legkedveltebb állatai közül. A Szecsuáni Óriáspanda Rezervátum azonban még a népszerű medvéknél is jóval több meglepetést és csodát rejteget.

A Szecsuáni Óriáspanda Rezervátum területén él a világ összes óriáspandájának mintegy 30%-a, emellett a fogságban élő állatok szaporítása is jelentős mértékű a rezervátumhoz tartozó, erre kialakított telepeken. A rezervátum összesen közel 9300 km2 területen fekszik, s 7 kisebb rezervátumot, illetve 9 egyéb védett természeti területet foglal magában. Bár a rezervátumnak csak bizonyos területei látogathatóak, mégis érdemes felkeresni akár a fogságban élő pandákat is, hiszen Magyarországon egyáltalán nem találkozhatunk ilyen állatokkal, még állatkertekben sem, bocsokat pedig szinte kizárólag Kína területén láthatunk élőben – mivel az óriáspandák igen nehezen szaporíthatóak fogságban. Akadnak olyan túralehetőségek is, melyeknek célja a vadon élő medvék megfigyelése természetes élőhelyükön, fontos viszont tudni, hogy a túrák alkalmával korántsem biztos, hogy valóban láthatunk pandákat. Ennek az oka részben a pandák viszonylag kis egyedszáma, nagyobbrészt viszont az, hogy ezek az állatok magányosan, vagy legfeljebb egy (nagyon ritka esetben kettő) bocsukkal élnek, s igen „rejtett” életmódot folytatnak.

Fotó: Marc Blickle
Fotó: Marc Blickle

Látnivaló természetesen pandák megfigyelése nélkül is akad az Óriáspanda Rezervátumban; több veszélyeztetett állatfaj, valamint közel 1000 növénynemzetség körülbelül 5-6000 faja képviselteti magát a területen. Az állatfajok között pedig igen látványosak is akadnak, például a vörös macskamedve, az ázsiai vadkutya, a hópárduc, a ködfoltos párduc, a kormosfejű daru, a szirti sas, az örvös medve, vagy az egészen egyedülálló takin, amely állat nemének egyetlen fennmaradt faja. A növények közül talán a kínai mamutfenyő, valamint a páfrányfenyők törzsének egyetlen ma élő faja, a Ginkgo biloba a leglátványosabbak.

A Szecsuáni Óriáspanda Rezervátum területén akár ködfoltos párducokat is láthatunk Fotó: Charles Barilleaux
A Szecsuáni Óriáspanda Rezervátum területén akár ködfoltos párducokat is láthatunk Fotó: Charles Barilleaux
Takinok egy Szecsuáni nemzeti parkban Fotó: Jean-Marie Hullot
Takinok egy szecsuáni nemzeti parkban Fotó: Jean-Marie Hullot

Külön érdekesség lehet, hogy az óriáspandák ezen csodálatos élőhelyét részben az ide érkező turisták segítségével sikerülhet megmenteni. Az itt élő, hagyományosan gazdálkodással foglalkozó emberek számára ugyanis egyfajta megélhetést nyújthat, ha kihasználják a pandák köré szerveződő (öko)turizmus adta lehetőségeket, így pedig nem kell újabb háborítatlan területeket „elfoglalniuk” a gazdálkodáshoz. Mi több, ha a helyiek rájönnek, hogy a pandák számukra előnyösek (hiszen belőlük élhetnek), talán az állatok illegális vadászatát is könnyebben kordában lehet tartani az itt élők segítségével. Fontos azonban megjegyezni, hogy a területen a turizmus csak addig jár előnyökkel, amíg fenntartható keretek között folyik, máskülönben több kárt okozhat a pandáknak, mint amennyi haszonnal jár.

Fotó: fortherock (flickr)
Fotó: fortherock (flickr)
Fotó: Sharon Sipple
Fotó: Sharon Sipple

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!

Jeruzsálem, a 3 vallás városa

Jeruzsálem a „könyves vallások”, az Ószövetség, az Új- és Ótestamentumot egyesítő Biblia és a Korán könyveinek szenthelye. Ősidők óta a zsidó, a keresztény és muzulmán vallások egyenrangú(nak kívánt) találkozási pontja.

Jeruzsálem végtelenül gazdag történelmi múlttal rendelkezik. 5.000 esztendeje történt alapításától kezdve Dávid király 3.000 évvel ezelőtti uralmán és Jézus fellépésén át egész a modern Izrael 1948-as megalakulásáig. Sőt, ma is a „zajló élet” színtere és a történelem aktív alakítója.

A fallal övezett régi város, az óváros Jeruzsálem központja, lüktető vérkeringésének mindig nyüzsgő szíve. Egyik oldalán a zsidó Nyugat-Jeruzsálemmel, másikon az arab Kelet-Jeruzsálemmel. Ezen túl az óváros további negyedekre, szám szerint 4 nép negyedére oszlik. Ezek a muszlim, keresztény, örmény és zsidó kerületek, de külön területként említhetjük a Templomhegyet is, ahol a Biblia szerint Ábrahám felkészítette fiát, a „mosolygós” Izsákot az áldozatra. A zsidók egymást követő első és második templomát ezen a helyen építették, s Mohamed is innen emelkedett a mennyekbe, ezért uralkodik itt a Szikla-mecset aranyló kupolája, mely napjainkban Palesztin fennhatóságú terület, a Siratófal nagy részével egyetemben.

A "Nyugati Fal", ismertebb nevén Siratófal Jeruzsálemben
A “Nyugati Fal”, ismertebb nevén Siratófal Jeruzsálemben

Az i. u. 70-ben lerombolt nagy mecset egyetlen megmaradt fala határt képez a Templomhegy és a zsidó negyed között. Ez a Nyugati Fal, más néven Siratófal a judaizmus legszentebb helye. Az ide látogató turisták a Siratófal kisebb-nagyobb réseibe helyezik be kis papírcetlire felírt kívánságaikat, ami a hiedelem szerint valóra válik.

A zsidó negyed megannyi vallási intézménynek, múzeumnak és régészeti lelőhelynek ad otthont, ilyen pl. a Cardo, ősi római közlekedési útvonal. A Templomhegy másik oldalával határos a muszlim negyed, melyet a Damaszkuszi kapun át érhetük el, a Jaffai kapun pedig az örmény és keresztény negyedekbe jutunk.

III. Statio a Via Dolorosán: Krisztus elesik vállán a kereszttel
III. Statio a Via Dolorosán: Krisztus elesik vállán a kereszttel

A keresztény negyedben található a Szent Sír, ahol Krisztust nyugalomra helyezték, az ősi városfalaktól alig 1 km-re pedig olyan zarándokhelyek, mint az Olajfák hegye, az aranytetős, ortodox építészeti stílusú Mária Magdolna-kolostor, Szűz Mária sírja vagy a Mennybemenetel temploma.

1000 éves olajfa Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén
1000 éves olajfa Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén

Jeruzsálem különleges múltja és beszélő történelme miatt a politikai forrongások folyamatos „áldozata”. Az UNESCO Világörökségét képező város nem veszélytelen, s nemcsak a könyves vallások tartanak rá igényt, de az azt meghódítani kívánó turisták seregei is!

Sziget egy másik világból: Socotra

Izgalmas és egyben elbűvölő díszlet borítja az Indiai-óceán népszerű szigetét, melyet úgy hívnak Socotra. A sziget Jemenhez tartozik, így Délnyugat-Ázsiában, az Indiai óceánon közelíthető meg. Egy szigetcsoport tagja, mely szintén a Socotra nevet viseli, és még három szigetet birtokol, ezek Szamha, Darsza, és AbdalKuri. Ha az idő engedi, érdemes ezekre áthajókázni, de a legnagyobb népszerűség kétségtelenül a Socotra szigeté.

A botanikai és állattani értékeken túl ez egy olyan kivételes része a világnak, ahol az emberek boldogan és harmóniában élnek egymással, a látogatókra tényleg szívből mosolyognak, és szívesen fogadják őket. Mi támaszthatná ezt alá jobban, mint a sziget elnevezésének egyik lehetséges forrása: az Eipheba Sakhotora, azaz a Boldogság szigete.

A “másik világ” kifejezés tehát nem csak az élővilágra vonatkozik. Pedig a turisták ezért jönnek… A különös alakú, máshol a világban aligha fellelhető növényfajták évente nemcsak turisták, de természettudósok, szakemberek ezreit vonzzák. Igazi kirándulós, barangolós utazásnak lehetnek részesei az ide látogatók. Az itteni tökéletes egyensúly fenntartásának pedig ma már elengedhetetlen része kell hogy legyen a természet védelme. Az ökoturizmusnak tökéletes melegágyat biztosító Socotra szigetén tehát inkább a természet utáni kutatásra kerül a hangsúly, a luxusszállodák helyett.

Fotó: Rod Waddington
Fotó: Rod Waddington

Legnépszerűbb növényfajok

Az igen szokatlan és izgalmas élővilág egyik jelentős fafaját képezik a palacktörzsű fák, melyek a tengerrel teszik tökéletessé a sziget látképét. Egy másik népszerű növényfaj a sárkányvérfa elnevezést kapta, és ilyen nevet bizony egy izgalmas legenda is megillet. A történet szerint egykor a szigetet sajátjának akarta egy hatalmas sárkány, és még hatalmasabb elefánt… Kissé furcsa, az állatok és a hódító hatalom összekapcsolása, de legendákba nem kötök bele. Szóval a két tekintélyes állat összecsapott, és vérükből jött létre végül a sárkányvérfa, melyből máig folyik a vörös vér, persze gyanta formájában. Azt nem tudni melyik állat győzhetett, de talán a növény elnevezése árulkodik.

Ami viszont biztos, hogy a Socotra szigeten élő fajok legalább 37%-át sehol máshol nem lehet megcsodálni a Földön, így a bakancslistáról egyszerűen nem maradhat le. És mivel valóban egy járkálós, túrázós utazásról van szó, maga a bakancs is elkerülhetetlen, de azért nem csak gyaloglásból áll a felfedezés, a közeli vizekben lehet búvárkodni, a vízfelszín pedig csodás panorámát ígér a vitorlások fedélzetéről, továbbá a nyelv és a kultúra is tartogat érdekességeket.