Az Égei- és Földközi-tenger találkozásánál fekvő Rodosz szigete az antik és középkori történelem koronázatlan királynője. Neve az ókori görög mitológiából ered: Héliosz a szigetet ajándékba kapta Zeusztól, s itt lett szerelemes Poszeidón leányába, Rhodéba.

Rodosz látnivalók szempontjából mérhetetlenül gazdag, fővárosát, az azonos nevű Rodoszt Kr. e. 408-ban görögök alapították. Mint földközi-tengeri sziget, történelme igen „viharos”, többszöri perzsa lerohanása ellen az athéni szövetség tudott ideig-óráig védelmet nyújtani.

Kr. e. 332-ben Nagy Sándor hódította meg a szigetet, ami halála után a Ptolemaioszokhoz került, s fejlődésnek indulva meghatározó kereskedelmi és kulturális központtá nőtt.

[caption id="attachment_3270" align="aligncenter" width="640"] Rodosz óvárosának részlete, kiemelkedve a Yeni Hamam, a 18. századi török fürdő[/caption]

1309-ben Rodosz a Szent János (később Máltai) Lovagrend uralma alá került, és fővárosa modern középkori várossá avanzsált. Óvárosának sok emléke, köztük a Nagymesteri Palota is e korból való.

Rodosz 1523-tól négy évszázadon át az Oszmán Birodalom része volt, az olaszok 1912-ben foglalták el. Görögországgal 1948-ban egyesült.

A Kr. e. 2. századból származó Rodoszi Akropolisz a Smith admirálisról elnevezett dombon áll. Hajdanán gigantikus erődítmény lehetett nagy templomokkal, közösségi „fórumokkal” és szobrokkal. Apollón szentélyének oszlopmaradványai mellett a Stadiont teljesen fel tudták tárni, sőt, bizonyos részeit szépen fel is újították.

[caption id="attachment_3267" align="aligncenter" width="640"] A Nagymesterek Palotája Rodosz városában[/caption]

A Nagymesterek Palotája a 14. században épült az antik Héliosz szentély helyén, és erődítményként is funkcionált. Az 1523-ban a törökökkel vívott ostrom során nem sérült meg, és a 400 éves török hódoltság alatt börtönként működött. 1856-ban egy lőporrobbanás viszont megrongálta, újjáépítését – Mussolini nyaralójaként – az 1930-as években az olaszok végezték.

[caption id="attachment_3268" align="aligncenter" width="640"] A rodoszi Nagymesterek Palotájának belső lépcsősora[/caption]

A 19. századi Óratorony közelében található az 1523-ban emelt Szulejmán dzsámi és a 18. században épült hamam (tradicionális török fürdő).

[caption id="attachment_3269" align="aligncenter" width="640"] Lindosz fellegvára Rodosz szigetén[/caption]

Rodosz városát elhagyva érdekes történelmi emlékek várnak ránk: a sziget egyetlen természetes kikötőjének, Lindosznak a fellegvára, ill. a dór Kamiros, melynek romjai a 2. századi földrengés után érintetlenül maradtak – ezek ma a rodoszi múzeumban tekinthetők meg.