Kevés kellemesebb módja van a természet bejárásának, mint egy jól megszervezett lovastúrán való részvétel. Ráadásként pedig, amint azt a lovasok valószínűleg már megfigyelték, egy lóháton közeledő embercsoport jóval közelebb férkőzhet a vadon élő állatokhoz (és itt most nem is az egy-egy esést követően közelről megismert hangyákra és egyéb talajlakó lényekre gondolok) mint gyalogos társaik, mivel az állatok kevésbé érzik fenyegetve magukat, az emberek jelenlétét pedig általában később észlelik. [caption id="attachment_2403" align="alignnone" width="640"] Készítette: Diós Anita[/caption] Persze, kellemes dolog ilyen módon szinte testközelből megfigyelni őzeket, apróbb emlősöket, madarakat... No de vajon ahhoz is van-e merszünk, hogy zsiráfok, zebrák, antilopok, elefántok, esetleg oroszlánok élőhelyere látogassunk ily’ módon? Habár jómagam ennyire azért nem vagyok kalandvágyó, sokan akadnak, akik az előbbi kérdésre igennel felelnek, és részt vesznek egy felejthetetlen kalandban. Az ilyen túrák szervezői általában gondosan előkészített túra-ajánlatokkal fogadják a vendégeket, s megfelelően képzett lovakból álló, nagy létszámú ménesek állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy a túra résztvevőinek megtalálhassák a legalkalmasabb hátast. Aki pedig nem elégszik meg egy egyszerű lovastúrával, „rókavadászaton” is részt vehet, valódi kutyákkal, valódi lovakkal, valódi kihívásokkal – és műrókával. [caption id="attachment_2404" align="alignleft" width="300"] Zebra természetes élőhelyén
Fotó: Lukas Kaffer[/caption] Előfordulhat az is, hogy különböző korlátozások miatt nem tudnak megfelelő túrát ajánlani egy-egy lovagolni vágyónak – többek között a jelentkező hiányos lovastudása, az egyén súlya (a súlykorlátozás, már, ahol van ilyen, általában valahol 100-120 kg körül mozog), fiatal kora lehet ilyen korlátozó tényező. A családdal utazóknak vagy a lovagolni nem tudóknak érdemes olyan szolgáltatót választani, aki többféle túrát is ajánl, s éppúgy gondol az egészen kezdő lovasokra, mint a családosokra, vagy a kifejezetten „felfedező” szándékkal érkező profikra. A nagyon kezdő lovasok természetesen nem számíthatnak túl mozgalmas jármódokra, ők többnyire lépésben, rövid ideig ügetésben közlekednek a lóval, ráadásul egészen biztosan nem merészkedhetnek veszélyes nagyvadak közelébe. A legtöbb lovastúrán kötelező valamilyen fejvédő alkalmatosság (többnyire kobak) viselése, amivel a túra szervetői az esetek többségében el tudják ugyan látni az érkező vendégeket, de amennyiben erre lehetőség van, érdemes a túrára saját, jól bevált kobakunkat elvinni. Bár szabályként a legritkábban írják elő, mégis érdemes megfelelő ruházattal készülni a túrára (hosszú nadrág, sima talpú cipő, a mozgást nem nehezítő, nyúlós anyagú vagy nem túl szűk ruha – bár a túl bő ruhák sem a legideálisabbak, hiszen könnyen beakadhatnak gallyakba, egyebekbe, ami zavaró, és akár balesetveszélyes is.) A lovas szafari túrák ára igen változó, akadnak olyan helyek, ahol egy egyórás túráért (átszámítva) „csupán” tízezer Ft körüli összeget kérnek (ugyanitt egy kilencven perces lovaglás a naplementében átszámítva körülbelül tizennyolcezer Ft), máshol viszont, szállással, ellátással együtt és luxuskörülmények között ugyan, de milliós összeg is lehet egy néhány napos lovas vakáció.