Madagaszkár híres a hihetetlenül változatos élővilágáról. Az ember által ismert állat- és növényfajok 5%-a kizárólag itt él, az állatvilág 70%-a és a növények 90%-a őshonos. Nem csoda, ha a szigetre látogatók valósággal Noé bárkáján érzik magukat. [caption id="attachment_2528" align="aligncenter" width="960"] Fotó: Frontierofficial[/caption] Szerencsére rengeteg lehetőség van a sziget flórájában és faunájában való gyönyörködésre. A rózsafa-kereskedelem okán kirobbant 2009-es politikai botrány ellenére Madagaszkár nemzeti parkjai kiváló állapotban vannak: a látogatókat jó infrastruktúra és szakképzett vezetők várják, a bevétel egy részével pedig közösségi alapítványokat támogatnak. A madagaszkári emberek egyre inkább ráébrednek az egyedülálló környezeti kincseik értékével, mind tudományos, mind gazdasági szempontból, így a kilátások biztatóak. Ha úgy döntünk, mindezt élőben is látnunk kell, itt a tíz legjobb hely és idő a fantasztikus élőlények elcsípésére: Indri, Mantadia Nemzeti Park [caption id="attachment_2529" align="alignnone" width="640"] Fotó: Brian Gratwicke[/caption] Ezt a lemúrt valószínűleg hamarabb halljuk majd, mint látjuk. Madagaszkár legnagyobb lemúrja, az indri jól ismert jellegzetes énekéről, amely 3 km-re is elhallatszik, és amellyel a riválisait igyekszik távol tartani a területétől. Az indrik a fákon laknak, mozgásuk meglepően kecses, és akár 10 méteres ugrásokra is képesek. Sok lemúrhoz hasonlóan ezt a fajt is évekig vadászták, és napjainkra Madagaszkár veszélyeztetett fajai közé került. Ha látni (és főleg hallani) szeretnénk az indrit, kora reggel látogassunk el a Mantadia Nemzeti Parkba. Hosszúszárnyú bálna, Ile Sainte Marie [caption id="attachment_2534" align="alignnone" width="640"] Fotó: belgianchocolate[/caption] A téli hónapokban (júliustól szeptemberig) a hosszúszárnyú bálnák elhagyják az Antarktisz hideg vizeit, hogy párosodjanak és utódokat hozzanak világra az Indiai-óceán melegebb vizeiben. A bálnákat leginkább násztáncukról híresek, melynek során méterekre is kiugranak a vízből. A bálnák megfigyelésére az Ile Sainte Marie és Baie d’Antongil a legkiválóbb helyszínek, valamint Fort Dauphin, Tuléar és a Nosy Be sziget. Véznaujjú maki, Áje-áje sziget [caption id="attachment_2535" align="alignnone" width="640"] Fotó: nomis-simon[/caption] Kócos frizurájának, hatalmas füleinek és különlegesen hosszú és ügyes „varázsujjának” (azaz az étel kibányászásához használt középső ujjának) köszönhetően a véznaujjú maki, avagy áje-áje könnyen felismerhető, bizarr kis élőlény. Sokáig rossz ómennek tartották a megjelenését, és ennek eredményeként sajnos túlvadászták; mára azonban védettséget élvez, habár még mindig babonák övezik. A visszahúzódó éjszakai maki elcsípéséhez a legjobban tesszük, ha részt veszünk egy éjszakai sétán a Madagaszkár keleti partjánál fekvő Áje-Áje szigeten. Brookesia kaméleon, Amber Mountain Nemzeti Park [caption id="attachment_2536" align="alignnone" width="960"] Fotó: Frontierofficial[/caption] A madagaszkári Brookesia kaméleon vagy levélkaméleon a világ legkisebb kaméleonja: mindössze 2 centiméteres termetével elfér egy ujjbegyünkön, már ha megtaláljuk… Az apró hüllő az avarban él, ahol barnás színű bőre tökéletesen elrejti. Az Amber Mountain Nemzeti Park dolgozóinak azonban szerencsére megvan az a különleges képessége, hogy észrevegyék ezeket a miniatűr élőlényeket. Gyűrűsfarkú maki, Isalo Nemzeti Park [caption id="attachment_2537" align="alignnone" width="640"] Fotó: Giorgio Minguzzi[/caption] Sokak számára a gyűrűsfarkú makik, másnéven katták képviselik a bolyhos, bundás farkú, nagy szemű, családban élő makik archetípusát. A gyűrűsfarkú makik sok időt töltenek a talajon, így szerencsére könnyű őket megfigyelni. Számos élőhelyhez alkalmazkodtak, így ugyanúgy fellelhetők a déli , tüskés erdőkben, mint az Isalo Nemzeti Park kanyonjaiban. Tengeri teknősök, Nosy Tanikely [caption id="attachment_2538" align="alignnone" width="640"] Fotó: Boyd Dwyer[/caption] Madagaszkár nyugati partvidéke a tengeri teknősök kedvelt táplálékkereső és költőhelye. Rendszerint öt faj található meg a környéken: a közönséges levesteknős, a közönséges cserepesteknős, az álcserepesteknős, az olajzöld fattyúteknős és a kérgesteknős. Ezek közül az első kettő faj a leggyakoribb a Nosy Be sziget közelében található kis tengeri rezervátum, Nosy Tanikely területén. A merülőket és búvárokat gyakran tisztelik meg jelenlétükkel, és évente egyszer néhány szerencsés turista tanúja lehet a közeli Nosy Iranja és Nosy Sakatia szigeteken a teknősök kikelésének is. Majomkenyérfa, Majomkenyérfa fasor [caption id="attachment_2539" align="alignnone" width="640"] Fotó: Paolo Crosetto[/caption] Madagaszkár egyik legjellegzetesebb tájképe az RN5 út menti baobab (azaz majomkenyérfa) fasor. Napkeltekor és napnyugtakor a fasor saját életre kel – a hosszú árnyékok a vörös földön és a környező vizes-füves területeken, valamint a rózsás égbe meredő sziluettek felejthetetlen képet adnak. A baobab fák törzse rengeteg vizet tud tárolni, így jól megélnek Madagaszkár száraz déli részén. Vad orchideák, Ranomafana Nemzeti Park [caption id="attachment_2542" align="alignnone" width="640"] Fotó: Leonora Enking[/caption] Madagaszkáron közel 1000 orchieafaj él (és ez a szám gyarapszik), melyek 90%-a őshonos. Sok ezek közül igen ritka, rövid virágzási időszakkal, de éppen ez a tűnékeny szépség teszi különlegessé ezeket a fajokat. A keleti part magas páratartalmú erdőiben, például a Ramonafana Nemzeti Parkban igen gyakoriak a különféle orchideák. Ősi esőerdő, Masoala-félsziget [caption id="attachment_2543" align="alignnone" width="1024"] Fotó: Bernard Dupont[/caption] A Masoala-félsziget igazán különleges hely, hiszen ahol az esőerdő és a tenger találkozik, ott akár egyszerre figyelhetünk meg makikat és bálnákat is. Tudósok becslése szerint a Föld teljes biológiai változatosságának megdöbbentően nagy, 1%-a megtalálható a félsziget ősi esőerdőjében és a part menti vizekben. A területet a Masoala Nemzeti Park, három tengeri nemzeti park és a hamarosan megnyíló Makira Nemzeti Park őrzik. Fossza, Kirindy Nemzeti Park [caption id="attachment_2544" align="alignnone" width="800"] Fotó: kellinahandbasket[/caption] A megnyúlt testű, pumaszerű, valójában mongúzféle fossza Madagaszkár legnagyobb ragadozója (és ezek az állatok a Madagaszkár című animációs film rosszfiúi). A fossza makikra, rágcsálókra, madarakra és hüllőkre vadászik, az októbertől novemberig tartó párzási időszakban pedig megynerő szerelmi műsorát csodálhatjuk. A kevés helyek egyike, ahol egészen biztosan megpillanthatjuk a fosszákat, a nyugat-madagaszkári Kirindy Nemzeti Park.
IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!