Jeruzsálem a „könyves vallások”, az Ószövetség, az Új- és Ótestamentumot egyesítő Biblia és a Korán könyveinek szenthelye. Ősidők óta a zsidó, a keresztény és muzulmán vallások egyenrangú(nak kívánt) találkozási pontja.

Jeruzsálem végtelenül gazdag történelmi múlttal rendelkezik. 5.000 esztendeje történt alapításától kezdve Dávid király 3.000 évvel ezelőtti uralmán és Jézus fellépésén át egész a modern Izrael 1948-as megalakulásáig. Sőt, ma is a „zajló élet” színtere és a történelem aktív alakítója.

A fallal övezett régi város, az óváros Jeruzsálem központja, lüktető vérkeringésének mindig nyüzsgő szíve. Egyik oldalán a zsidó Nyugat-Jeruzsálemmel, másikon az arab Kelet-Jeruzsálemmel. Ezen túl az óváros további negyedekre, szám szerint 4 nép negyedére oszlik. Ezek a muszlim, keresztény, örmény és zsidó kerületek, de külön területként említhetjük a Templomhegyet is, ahol a Biblia szerint Ábrahám felkészítette fiát, a „mosolygós” Izsákot az áldozatra. A zsidók egymást követő első és második templomát ezen a helyen építették, s Mohamed is innen emelkedett a mennyekbe, ezért uralkodik itt a Szikla-mecset aranyló kupolája, mely napjainkban Palesztin fennhatóságú terület, a Siratófal nagy részével egyetemben.

[caption id="attachment_3618" align="aligncenter" width="640"] A "Nyugati Fal", ismertebb nevén Siratófal Jeruzsálemben[/caption]

Az i. u. 70-ben lerombolt nagy mecset egyetlen megmaradt fala határt képez a Templomhegy és a zsidó negyed között. Ez a Nyugati Fal, más néven Siratófal a judaizmus legszentebb helye. Az ide látogató turisták a Siratófal kisebb-nagyobb réseibe helyezik be kis papírcetlire felírt kívánságaikat, ami a hiedelem szerint valóra válik.

A zsidó negyed megannyi vallási intézménynek, múzeumnak és régészeti lelőhelynek ad otthont, ilyen pl. a Cardo, ősi római közlekedési útvonal. A Templomhegy másik oldalával határos a muszlim negyed, melyet a Damaszkuszi kapun át érhetük el, a Jaffai kapun pedig az örmény és keresztény negyedekbe jutunk.

[caption id="attachment_3619" align="aligncenter" width="640"] III. Statio a Via Dolorosán: Krisztus elesik vállán a kereszttel[/caption]

A keresztény negyedben található a Szent Sír, ahol Krisztust nyugalomra helyezték, az ősi városfalaktól alig 1 km-re pedig olyan zarándokhelyek, mint az Olajfák hegye, az aranytetős, ortodox építészeti stílusú Mária Magdolna-kolostor, Szűz Mária sírja vagy a Mennybemenetel temploma.

[caption id="attachment_3620" align="aligncenter" width="640"] 1000 éves olajfa Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén[/caption]

Jeruzsálem különleges múltja és beszélő történelme miatt a politikai forrongások folyamatos „áldozata”. Az UNESCO Világörökségét képező város nem veszélytelen, s nemcsak a könyves vallások tartanak rá igényt, de az azt meghódítani kívánó turisták seregei is!