A Gyadai tanösvény

A Gyadai tanösvény az a fajta kirándulóhely, amelyet leginkább gyerekkel érkező családoknak, iskolás csoportoknak, illetve fotósoknak ajánlunk.

Csüngőlepke a tanösvényen
Csüngőlepke a Gyadai réten (a szerző felvétele)

A gyerekekkel érkezőknek is ideális „terjedelmű”, 5 km hosszú (kb. három óra alatt bejárható) tanösvény kiindulópontja Katalinpusztán (Szendehelyen) már önmagában is érdekes látványosság. Az itt található, belépődíj ellenében látogatható kirándulóközpont és hozzá tartozó játszótér, tágas kilátótorony és mini vadaspark kellemes szórakozást nyújt a gyerekeknek, az idősebb korcsoport pedig a környék élővilágáról, geológiai értékeiről informálódhat a kirándulóközpont tetszetősen kivitelezett kiállításait tanulmányozva. Mellesleg – praktikus okokból – meg kell jegyezni, igen nagy könnyebbséget jelenthet a kirándulóközpont azoknak is, akik nem szeretik, ha a természet lágy ölén hívja őket a természet: az épületben ugyanis kulturált mellékhelyiségek találhatók. Ha nem szeretnénk belépődíjat fizetni, az óvodásoknak szóló rövid „élményösvényt”, mely egy szép kis tó mögött vezet minket körbe, ingyen megnézhetjük. A tanösvény látogatása szintén ingyenes, és bár a busszal érkezőknek gyalogolniuk kell egy keveset, amíg elérkeznek a tanösvény kezdő pontjához (amely egyben a túra vége is, hiszen körtúráról van szó), az autók számára tágas parkoló áll rendelkezésre.

A tanösvény ősszel
A tanösvény ősszel (a szerző felvétele)

A tizenhárom állomásból álló tanösvény meglehetősen változatos tájakon fut végig; keresztülvisz minket kezdetben egy erdőn, majd egy kis patak felett haladhatunk át, s tovább sétálva lassacskán egy rét keresztezi majd utunk – de a különleges változatosság itt sem ér véget, ugyanis innen egy ártéri erdőbe toppanunk, ahol az ártéri tanösvények jellegzetes fapallósorán közlekedhetünk. Nem sokkal ez után akár a magunkkal hozott szendvicset is elfogyaszthatjuk egy, a kirándulók számára kialakított, fedett és „fedetlen” paddal is felszerelt piknikezőhelyen. Innen tovább haladva le kell térnünk egy viszonylag szűk, és nem viszonylag, hanem kifejezetten sáros kis ösvényre, ahol földbe állított facölöpökön sétálva, ugrálva, vagy ügyetlenebb emberek esetében innen lepotyogva juthatunk el egy érdekes kis billenőhídig, ami a felnőtteket talán kevéssé, a gyerekeket ellenben annál inkább szórakoztatja.

billenőhíd
Billenőhíd a tanösvényen (a szerző felvétele)

A billenőhídon és a saras kis ösvényen túl egészen pompás látványban lehet részünk: egy tágas, általában üdezöld rétet csodálhatunk meg – ez pedig a Gyadai-rét, amelyről a tanösvény a nevét is kapta. A réten átsétálva újból egy erdőbe jutunk; az útnak ez az erdei szakasza talán a „legfárasztóbb”, mert egy picit meredekebb, mint az eddig tapasztalt terepviszonyok. A kicsit fárasztóbb útért viszont kárpótolhat minket a hamarosan útba ejtendő, látványos függőhíd, amely egy árok felett húzódik. Innen már végig erdőben haladva közelíthetjük meg kirándulásunk kezdő-és végpontját, ahol érdemes még egy kicsit megpihenni indulás előtt – például a helyes ki tó partján elhelyezett padok egyikén.

A tanösvény érdkessége: Magyarország legnagyobb függőhídja (szerző felvétele)
A tanösvény érdekessége: Magyarország legnagyobb függőhídja (a szerző felvétele)

A fotósoknak leginkább azért ajánljuk a tanösvényt, mert egyrészt igen változatos és gazdag a különféle látnivalókban, másfelől viszont a Gyadai-rét elbűvölő fotótéma lehet – nem csupán önmaga szépsége, de az itt élő lepkék és növények sokfélesége miatt is. Külön említést érdemel a növények egyik igen látványos képviselője, az őszi kikericset, amely páratlanul nagy számban képviselteti magát a réten – ősszel néha valósággal lila színűvé válik tőlük a rét néhány szakasza.