Jordánia a Szentföld része. Halála előtt Mózes a Nébó hegyéről pillantotta meg Jeruzsálemet, a Jordán folyóban keresztelte meg Jézust Keresztelő Szent János, kinek fejét Heródes szintén itt vétette. Arábiai Lawrence a Rum vádi sivatagból indította arab seregeit az ottománok ellen a Vörös-tenger partján fekvő Akabai-öbölbe, s itt van a világ 8. csodájaként számon tartott Petra, a nabateusok ősi, sziklába faragott városa.
[caption id="attachment_5513" align="aligncenter" width="640"] Ammán[/caption]A 3 milliós Ammán, Jordánia fővárosa igazi metropolisz, bár korántsem az ország legérdekesebb helye. Az igazi csodákért Petrába kell utaznunk.
[caption id="attachment_5514" align="aligncenter" width="640"] Petrai színház[/caption]A Jordánia kopár hegyei közt megbúvó régészeti csodát, Petrát 1812-ben fedezték fel. Az i. e. V. és i. sz. III. század közt virágzó kereskedőközpont romvárosát 1600 m hosszú, szűk szurdokon, a Sziken keresztül gyalogosan érhetjük el (bizonyos szakaszokon lovakkal, szamarakkal és tevékkel is közlekedhetünk). A szűk szurdok végén a semmiből tűnik fel a 40 m magas és 25 m széles Haznet al-Faraún, azaz a Fáraó Kincstára, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag c. filmből is ismert hellenisztikus homlokzat. A Kincstár valójában királyi sírként funkcionált, melyet elhagyva egy egész város tárul elénk 800 történelmi emlékmű formájában. A Vádi Múszában, Mózes völgyében 34 gigantikus és 600 egyszerű sír, ill. kőbe vájt lakóház, szabadtéri szentély és áldozathely romjai láthatók. A város dombján áll a Királysírok épülete, melynek megközelítése a perzselő napon erőt próbáló. Petra görög színháza 3000 fő befogadására volt alkalmas, vízellátását nagy tározók és bonyolult csatornarendszer biztosította, mely mind messze túlhaladta korának építészetét.
[caption id="attachment_5515" align="aligncenter" width="640"] Petra, Nagy Templom[/caption]Jordánia második legismertebb romvárosa a Dekapolisz szövetség központja, Dzseras. A 2000 éves görög-római romvárost i. sz. 129-ben Hadrianus császár is meglátogatta, a tiszteletére emelt diadalív ma is áll. A város színházzal, lóversenypályával és 15 ezer fős sportpályával is rendelkezett. Eredeti állapotban megmaradt kövezett utcáin szökőkutak és templomok találhatók, Fórumát csodálatos oszlopsor öleli.
[caption id="attachment_5516" align="aligncenter" width="640"] Dzseras[/caption]A tengerszint alatt lévő, évről évre kisebb területű Holt-tenger a világ legsósabb állóvize, melyen Izrael és Jordánia osztozik. Sótartalma miatt nemcsak úszni és elmerülni képtelenség benne, de bármilyen életnek megmaradni is. Partján fehér sókristályokat, helyenként iszapot találunk, melynek gyógyhatását bőrbetegségük és asztmájuk orvoslására sokan élvezik.
[caption id="attachment_5517" align="aligncenter" width="640"] Holt-tenger[/caption]A Vörös-tenger északi partján fekszik Akaba, Jordánia egyetlen tengeri kikötője, melyet sivatagos területek fejében kapott Szaúd-Arábiától. Tiszta vízében leírhatatlan élővilág és szigorúan védett korallok élnek, partjával átellenben Egyiptom hegyei és Taba üdülővárosa szabad szemmel is látható.
[caption id="attachment_5518" align="aligncenter" width="640"] Vörös-tenger[/caption]IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!