Qom – Irán vallási központja

Vándorboy igazi világutazó, aki 22 éve jár-kel a Föld legérdekesebb, leglélegzetelállítóbb részein. Általában stoppal utazik és CouchSurfinggel száll meg, de attól sem riad vissza, hogy igazi világvándorként egyedül, a csillagos ég alatt töltse el az éjszakát. Írásai mindig nagyon érdekesek, és életvitelének, valamint filozófiájának köszönhetően igen különleges szemszögből világítanak rá a világ dolgaira és az adott ország kultúrájára és szokásaira.

Teheráni megállóm után Qom városában, mindig felvillanyoz az a miliő, amely a vallási szent helyeket körbeveszi. Várakozó izgatottság, találkozni a szenttel, ahol létrejön az unió, az áldás. Jóleső érzés látni ezt az emberek arcán, viselkedésében. Aztán ahogy közelebb megyek, már csak a tömeget és a nyomakodást látom, hogy megérinthessek a szent sír szélét egy pillanatra. Valahogy ez a földi valóság.  Visszabillent a realitásokba, és értetlenül állok előtte, hogy mennyi business szerveződik a vállasosság köre.

Újra megfogalmazom, hogy bankalapításnál csak egy nagyobb üzlet van: a vallásalapítás, meg annak politikai kisajátítása. A boltokban is minden előrecsomagolt, hogy ne maradjon tere az emberi kapcsolatoknak, ne lehessen még egy gyümölcsöt vagy mazsolát sem rátenni a zacskóra.  Modern világ, elidegenedés,  azt hiszem közhely már.

Qom az egyetlen hely a világon, ahol a folyómederben fut a városi autópálya. Qom (Kom) - Irán

A mecset szép üvegpalota, türkiz csempe kaleidoszkóp, varázslatos kalligráfiák, elmélyülni igyekvő imádkozok. Ettől eltekintve azért a hely varázsa még olyan kritikus elmére is hátassal van, mint e sorok írója. Estére kellemesen lemegy a hőmérő higanyszála 32 fokig, mert a hőmérséklet nappal 43-50 fok körül ingadozik, ami már nekem is meglehetősen elviselhetetlennek tűnik.

Erről jut eszembe, hogy milyen érdekes az is, hogy az emberek nem reflektálnak minden esetben a környező valóságra. Qom (Kom) - IránEnnek egyik legszebb példája, amikor 40 fok melegben is farmernadrágban járnak, miközben a hejab (fejkendő) ellen lázadoznak. Lám-lám, mennyire tudati a valóságérzetünk. Pokolban is jó élni, csak el kell hinnünk, hogy élhető. 6 milliárd ember csak nem téved…

Este ismét couchsurfing meeting.  Kezdetben egy parkban teázunk, sisázunk.  Éjfélkor még gyerekek rohangálnak a parkokban.  Éjjel egy óra körül pedig elmegyünk az egyik lányhoz. Bulivá terebélyesedik helyzet. Jókat mulatunk, ahogy farszi és urdu nyelvtörőket próbálgatunk. Kicsi, de lelkes a közösség, jórészt angol tanárok és könyv dealerek, valamint tévés személyiségek.  Sziporkázó a társaság.

Qom (Kom) - IránKét indiai építésszel megtoldva, akik most jöttek európai egyetemekről.  Kritikusan értékelik az EU oktatási színvonalat. Viszont rasszizmussal nem szembesültek az egyetlen tanulmányi évük alatt. Érdekes, de gondolom nem is vegyültek idegenek közé, ahogy Irakban sem, ahol elég agresszívnak tartották a népeket. Vélhetően India is tud nyomulós lenni,  de mindezek ellenére Bagdadot látni kell.

Egész hajnalig beszélgetünk. Éjjel egy elvált lánynál alszunk. Igen, mert már ilyen is van.  Szép és értelmes nők, egyedül, persze gyerekkel a hátukon. Szerencsére ők már öntudatosak, találnak partnert, max. a társadalomnak meg kell szoknia ezt a társadalmi réteget is. Kaptam egy jó filmet erről a témáról. The Stoning of Soraya M a címe.  Útmutató hogyan kell megszabadulni fölöslegessé vált feleségünktől az iszlám jegyében. Nem csodálom, hogy betiltották Irán-ban, mint oly sok más filmet. Úgy vélem az internet ifjait ma már nem lehet ennyire zabolázni. És úgy tűnik a nőket is egyre kevésbe.