A fővárostól alig egyórányi autóútra fekszik Nagybörzsöny. A hétszáz lelkes kis falu (ahol a mobilunk sokszor előbb találja meg a szlovák hálózatot, mint a magyart) rengeteg látnivalóval várja az oda utazókat.

A település a Börzsöny hegység legszélén fekszik, területének hozzávetőleg háromnegyede a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozik, több turistaút vezet keresztül a településen. A Nagy-Hideg hegyet jó kondícióban lévő turisták két óra alatt elérik, de különleges és gyönyörű a Perőcsnyébe átvezető piros jelzés, ami hosszú ideig egy gerincen halad. Menet közben egyik oldalunkon a Börzsöny legmagasabb vonulatai, másikon az Ipoly túlpartján, a Burda hegység látható, a látvány szemkápráztató. (A Nagy-Hideg hegyet és a Csóványost összekötő turistaútról többször, több helyen olvastam, hogy „Magyarország legszebb gerinctúrája”. Szubjektív, de szerintem a Perőcsény-Nagybörzsöny útvonal még annál is szebb.)

Nagybörzsönynek gazdag a történelmi múltja, és ebből következi, hogy figyelemreméltó kulturális látnivalói is vannak. A település valamikor nemesfém bányászatáról volt híres, az egykori tárnák már kimerültek, de a minden faluban kötelezően megtalálható tájház egyik helyiségében foglal helyet az „Ércbányászati Múzeum” anyaga. A régészet és építészet iránt fogékonyak számára érdekes lehet a falu két temploma. A Szent István templom XIII. századi, többször átalakították, de máig őrzi Árpád kori jellegét. Az egykor német lakosok által használt (a Szent István volt a „magyar” templom) Bányásztemplom eredetileg szintén középkori épület. A többszöri átépítés dacára „kilóg” a Magyarországon megszokott barokk templomok sorából. A máig működő vízimalmot is érdemes felkeresni, a gyerekkel érkezők számára pedig kötelező a Nagyirtáspusztáig közlekedő erdei vasút.