A Hévízi-tó méltán híres gyógyhatású vizéről, amelyet minden évben több ezren keresnek fel kikapcsolódásként, vagy éppen a gyógyulásuk elősegítésének céljából. A tó azonban nem csupán a vendégektől, de az élővilág mindenféle képviselőjétől is hemzseg. [caption id="attachment_2606" align="alignleft" width="300"] A hévízi ponty (lent) és más ponty alfajok (fent) átlagos felnőttkori méretének összevetése (Illusztráció: Diós Anita)[/caption] Az egyik legkülönösebb itt élő állat például a – sehol máshol a világon meg nem található – hévízi törpenövésű vadponty. Mielőtt legyintenénk egyet, s azt mondanánk, hogy pontyból Dunát (vagy Hévízi-tavat) lehetne rekeszteni, fontos megjegyeznem, ez a ponty alfaj számottevően különbözik a világ bármely más alfajától és fajtájától. Elsőként a küllemében: ez a vadponty igen kicsi növésű, testmérete egész életében nem haladja meg a 25 cm-t, míg más ponty alfajok/fajták elérhetik akár a 50-70 cm hosszúságot is. Ezen kívül húsának zsírsav-összetétele is más, mint a többi pontyé (arányaiban több telített zsírsavat tartalmaz a húsa, mint fajtársaié), valamint egészen különös környezeti feltételekhez alkalmazkodott, amilyen például a meleg víz, vagy a szinte kizárólag az iszapból történő táplálékfelvétel. A hévízi ponty egyébként súlyosan veszélyeztetett alfaj/változat, kifogása, még ha kutatási célból történik is, engedélyköteles. [caption id="attachment_2679" align="alignright" width="300"] Hévízi törpenövésű vadponty
Fotó: Várkonyi Levente, Specziár András, Horváth László, Urbányi Béla, Müllerné Trenovszki Magdolna, Müller Tamás[/caption] A tóban viszonylag nagy tömegben él egy másik érdekes halfaj, a szúnyogirtó fogasponty is, amely ugyan nem őshonos faj Magyarországon, de hasonlóképp viselkedik, mint a vörös szívogató márna, a halterápiás kezelések „doktorhala”. Pontosabban szólva, ez a hal is szívesen csipegeti le az emberek elhalt bőrszöveteit, mint napi betevő táplálékot. Szintén különlegesség, hogy az apró, puhatestű állatok közül egyedül itt honos egy kicsi rákfaj, illetve kettő fonálféregfaj is. A növények közül a leglátványosabbak minden bizonnyal a tündérrózsák, melyek közül a Hévíz városának címerén is szereplő indiai vörös tündérrózsa betelepített faj, a kis virágú fehér tündérrózsa viszont őshonos. [caption id="attachment_2609" align="aligncenter" width="512"] Indiai vörös tündérrózsa – A fotó szerzője: Kleo Marlo Sialongo[/caption] Igazán remélem, hogy a tóban nyüzsgő sokféle életforma nem elveszi, hanem ellenkezőleg, meghozza az olvasó kedvét a gyógyító vízben fürdéshez: hiszen az élet sokfélesége a tóban éppen annak jó állapotáról, természetes egyensúlyáról árulkodik.