Szíria – Sok évvel ezelőtt, amikor az ember a közel-keleten járt, a szírek büszkén állították, hogy békeszerető népként kulcsfontosságú a szerepük a Közel-Kelet stabilitásában. Noha katonaállamba érkeztünk, kiegyensúlyozott és barátságos emberek mosolyogtak ránk vissza, biztonságban érezhettük magunkat, s egyáltalán nem kellett terrorcselekményektől tartani. A 2011-ben kitört „arab tavasz” Szíriát azonban végképp elsodorta; emberek millióit űzte távol hazájukból és pusztította el a „kulturális birodalom” mindazon felbecsülhetetlen értékeit, amitől Szíria Szíria volt. Az Iszlám Állam rombolásáról pedig ebben a cikkünkben írtunk.

Szíria kulturális és építészeti szempontból a Közel-Kelet talán leggazdagabb országa volt. Olyan páratlan értéknek adott otthont, mint a csodálatos akusztikával megáldott római kori bosrai amfiteátrum, mely a világ egyik legnagyobb épségben fennmaradt kőszínháza, és amely az UNESCO Világörökségét képező Palmüra után Szíria második legjelentősebb turisztikai attrakciója.

Bosra, a világ legépebb állapotában megmaradt amfiteátruma
Bosra, a világ legépebb állapotában megmaradt amfiteátruma

Végeláthatatlan csodák és világörökségek

A mára nagyrészt elpusztított Palmüra, Zenobia királynő városa az ország belsejében, egy oázisban fekszik. Zenobia két nagyhatalom, a Római és a Perzsa Birodalom ellen is harcolt, ám városát 272-ben a rómaiak lerombolták. A Sírok völgye, a Három Testvér sírkamrája, a romváros legismertebb eleme, Baál temploma és a Diadalív romjai az Al-Mashrik régió legszebb építészeti emlékei voltak. A feltárási és helyreállítási munkálatokat a szírek és németek közös erővel végezték. A romváros aranysárga homokjában szelíd dromedárokkal csábították tevegelni a turistákat az oszlopsorok maradványai között.

Palmyra, Zenobia és a dromedárok romvárosa
Palmüra, Zenobia és a dromedárok romvárosa

Az ország fővárosa, egyben a világ egyik legősibb lakott települése Damaszkusz, történelme 7000 éves múltra tekint vissza. A metropolisz jelképe a világ legnagyobb mecseteként számon tartott, a bazárral szemben lévő Omajjád-mecset, mely eredetileg az arámi isten, Hadad tiszteletére emelt templom alapjaira épült. A bizánciak kegyhelyrombolását követően 705-ben a Keresztelő Szent János Katedrálist építették fel a helyén. Eme mecsetté alakított katedrális Damaszkusz muzulmán híveit 3 eredeti minaretjével és gyönyörű mozaikjaival várja. Az iszlám békeszerető mivoltát jól tükrözi, hogy Keresztelő Szent János sírja is itt található.

A világ legnagyobb mecsete Damaszkuszban
A világ legnagyobb mecsete Damaszkuszban

A 18. században fekete-fehér kövekből épült Al-Azem palotában évekkel ezelőtt a Szépművészeti Múzeum és a Népi Hagyományok Múzeuma működött, ahol az iszlám műalkotások közt gazdagon illusztrált Koránokat is megcsodálhattunk. A Nemzeti Múzeumban fantasztikus értékeket halmoztak fel, több ezer éves írások, 4000 éves szobrok, régi fegyverek és palmürai márványszobrok is akadtak itt.

Az Omajjád Mecset főhomlokzatának mozaikja Damaszkuszban
Az Omajjád-mecset főhomlokzatának mozaikja Damaszkuszban

A középkor rendkívül jó állapotban fennmaradt robusztus remeke, Crac des Chevaliers a világ leghíresebb kereszteslovag-vára. Békeidőben több ezer katona befogadására volt alkalmas. A 670 méter magasan lévő várkastély tetejéről páratlan panoráma nyílik a távolba.

A Crac des Chevaliers kereszteslovag-vár
A Crac des Chevaliers kereszteslovag-vár

A 3 millió lakosú Aleppó a világ egyik legszebb városa volt, pezsgése, hangulata, üzletei Isztambulra emlékeztetik a látogatókat. Gyönyörű citadellája egy hettita akropoliszra épült, melynek épületegyüttese az iszlám katonai építészet egyik remeke.

Az Aleppo-i Citadella
Az aleppói citadella főkapuja

Az aleppói Nagy Mecset szintén az Omajjád dinasztia nevét viseli, ám jóval szolidabb megjelenésű fővárosi társánál. Az UNESCO Világörökségének részét alkotó, 16 km hosszú, szűk utcákból álló souk, azaz bazár ízig-vérig arab hangulatot árasztott, de nagy része sajnos elpusztult a polgárháború során.

A Citadella trónterme Aleppo-ban
A citadella trónterme Aleppóban

Szíriában 6, az UNESCO Világörökség listáján szereplő helyszín szenvedett felbecsülhetetlen károkat.

A tradicionális arab Souk (bazár) Aleppo-ban
A tradicionális arab souk (bazár) Aleppóban, melynek nagy része megsemmisült a fegyveres harcok során

Az ország keleti része az Eufrátesz folyó területe, mely évezredes civilizációk nyomait őrzi. A Szendzsuk erőd és Nagy Sándor által alapított Raqqa városa mellett a térség fő vonzereje az 5000 éves Mari városa, melynek 2000 évvel ezelőtt épített Királyi Palotája 300 szobás volt.

A korabeli hamam életének bemutatása az Aleppo-i Citadellában
A korabeli hamam életének bemutatása az aleppói citadellában

A világ egyetlen helye, ahol még beszélik az ősi arámi nyelvet, Szíria legrégebbi keresztény kolostorához, Ma’loulához köthető, amely szurdokvölgyek hasadékain át közelíthető meg.

Ma'alula szurdokvölgye, ahol a sziklák bemélyedéseiben sírhelyek találhatók
Ma’loula szurdokvölgye, ahol a sziklák bemélyedéseiben sírhelyek találhatók

Damaszkuszt a vidéki nagyvárosokkal, határátkelőkkel és idegenforgalmi látványosságokkal autópályák és minőségi autóutak kötötték össze. Biztonság szempontjából csak a Damaszkusztól 52 km-re lévő Kuneitra városa és a Golán fennsík volt megemlítendő és előzetes engedélyekkel látogatható.

Az „arab tavasz” elsöprő ereje

A 2011-es év mindent „átrajzolt” az országban. 2011. március 15-én kezdődtek el a tüntetések Dara városában, miután a kormányerők tinédzsereket vettek őrizetbe és kínoztak meg, mert azok forradalmi jelszavakat írtak iskolájuk falára, ám a békés demonstráció tömegébe belelövettek. Az „arab tavasz” ekkor már dúlt Tunéziában, Egyiptomban és Líbiában is, de sehol nem vált annyira véressé és válságossá, mint Szíriában.

A szíriai Azaz városa
A szíriai Azaz városa

A nyugati világban tanult és feleségével fényűző pompában élő Bassár el-Aszad elnök kormánya elleni tiltakozások 2011 júliusára országossá és fegyveressé váltak. 2012-re a harcok elérték Damaszkuszt és Aleppót is, és a felkelés fél esztendő alatt polgárháborúvá burjánzott. A nemzetközi porond szereplői közül Oroszország, Irán és a libanoni síita Hezbollah az Aszad-kormány mellé állt (had- és pénzügyi segítséget nyújtva), míg az USA, az EU és a szunnita arab államok a lázadókat támogatták. A polgárháború során az Iszlám Állam (IS vagy ISIS) is egyre erősebbé vált a térségben; a háborús pusztítás mellett ők is jócskán kiveszik a részüket a világörökségek porig rombolásában.

Viszlát, Szíria!” – Kilátástalanság és menekültáradat

A fegyveres harcokban a SOHR (Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja) adatai alapján több mint 146 000 ember vesztette életét, köztük legalább 10 000 gyermek. Az ENSZ becslései szerint 9 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására és váltak menekültté, 6,5 millióan Szíriában, ill. 2,5 millióan az országhatárokon kívül. A Szíriában maradottak több mint 50%-ának nincs munkája.

Az egykor csodálatos Aleppo napjainkban
Az egykor csodálatos Aleppó napjainkban

A menekültáradattal kezdetben Libanon, Törökország, Irak, Jordánia és Egyiptom szembesült, mára azonban égető kérdéssé vált a menekültügyi helyzet kezelése az Európai Unióban, így Magyarországon is. A hazánkba érkező szíriai menekültek java Németországba kíván továbbutazni, menekültstátuszt kérni, majd letelepedni és új életet kezdeni.

Szíriai katona 7.62-es PKM-mel, vegyvédelmi felszerelésben a nukleáris és biológiai támadások ellen
Szíriai katona 7.62-es PKM-mel, vegyvédelmi felszerelésben a nukleáris és biológiai támadások ellen

A szíriai egészségügy térségének egyik legjobbika volt, viszonylag fejlett állami és magánorvosi ellátórendszerrel. A szír orvosok többsége az arabon túl beszél idegen nyelveket, sőt, sokan szereztek diplomát valamely magyarországi orvosi egyetemen és tértek vissza hazájukba praktizálni. A Save the Children jelentése alapján mára a kórházak kb. 60%-a semmisült meg a támadásokban, az orvosok fele pedig elhagyta az országot. Szíria általános gyógyszerhiánnyal küzd, ami akadályozza az egyszerű krónikus betegségek kezelését is.

Szíriából menekült asszonyok Észak-Libanonban
Szíriából menekült asszonyok Észak-Libanonban

Tekintettel a szíriai helyzetre, Magyarország 2012. december 5-től felfüggesztette damaszkuszi nagykövetségének tevékenységét. A fegyveres összecsapások és sorozatos emberrablások miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyomatékkal kéri a magyar állampolgárokat, hogy ne utazzanak Szíriába, ill. az esetlegesen még kint tartózkodók haladéktalanul hagyják el az országot.

A 11. században épült Omajjád Mecset Aleppo-ban, régen és most...
A 11. században épült Omajjád-mecset Aleppóban, régen és most…

Jóllehet António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa erőteljesen szorgalmazza Szíria helyzetének békés, nemzetközi segítségű rendezését, a genfi tárgyalások érdemi eredményeket a mai napig sem hoztak.

Borzalmas látni, hogyan pusztul el egy ősi kultúra a háború és vallási fanatizmus miatt, de még szörnyűbb belegondolni, hogy egy országnyi ember élettere vált a hatalmak harcának martalékává.

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!

Csatlakozás a társalgáshoz

2 hozzászólás

  1. Tisztelt Szerkesztők !
    Sziriai írásukban , kihagyták Margat várát. Ami magyar vonatkozásai miatt fontos lett volna !
    Üdvözlettel : Imre

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé.