Szíria - Sok évvel ezelőtt, amikor az ember a közel-keleten járt, a szírek büszkén állították, hogy békeszerető népként kulcsfontosságú a szerepük a Közel-Kelet stabilitásában. Noha katonaállamba érkeztünk, kiegyensúlyozott és barátságos emberek mosolyogtak ránk vissza, biztonságban érezhettük magunkat, s egyáltalán nem kellett terrorcselekményektől tartani. A 2011-ben kitört „arab tavasz” Szíriát azonban végképp elsodorta; emberek millióit űzte távol hazájukból és pusztította el a „kulturális birodalom” mindazon felbecsülhetetlen értékeit, amitől Szíria Szíria volt. Az Iszlám Állam rombolásáról pedig ebben a cikkünkben írtunk.

Szíria kulturális és építészeti szempontból a Közel-Kelet talán leggazdagabb országa volt. Olyan páratlan értéknek adott otthont, mint a csodálatos akusztikával megáldott római kori bosrai amfiteátrum, mely a világ egyik legnagyobb épségben fennmaradt kőszínháza, és amely az UNESCO Világörökségét képező Palmüra után Szíria második legjelentősebb turisztikai attrakciója.

[caption id="attachment_4309" align="aligncenter" width="640"] Bosra, a világ legépebb állapotában megmaradt amfiteátruma[/caption]

Végeláthatatlan csodák és világörökségek

A mára nagyrészt elpusztított Palmüra, Zenobia királynő városa az ország belsejében, egy oázisban fekszik. Zenobia két nagyhatalom, a Római és a Perzsa Birodalom ellen is harcolt, ám városát 272-ben a rómaiak lerombolták. A Sírok völgye, a Három Testvér sírkamrája, a romváros legismertebb eleme, Baál temploma és a Diadalív romjai az Al-Mashrik régió legszebb építészeti emlékei voltak. A feltárási és helyreállítási munkálatokat a szírek és németek közös erővel végezték. A romváros aranysárga homokjában szelíd dromedárokkal csábították tevegelni a turistákat az oszlopsorok maradványai között.

[caption id="attachment_4310" align="aligncenter" width="640"] Palmüra, Zenobia és a dromedárok romvárosa[/caption]

Az ország fővárosa, egyben a világ egyik legősibb lakott települése Damaszkusz, történelme 7000 éves múltra tekint vissza. A metropolisz jelképe a világ legnagyobb mecseteként számon tartott, a bazárral szemben lévő Omajjád-mecset, mely eredetileg az arámi isten, Hadad tiszteletére emelt templom alapjaira épült. A bizánciak kegyhelyrombolását követően 705-ben a Keresztelő Szent János Katedrálist építették fel a helyén. Eme mecsetté alakított katedrális Damaszkusz muzulmán híveit 3 eredeti minaretjével és gyönyörű mozaikjaival várja. Az iszlám békeszerető mivoltát jól tükrözi, hogy Keresztelő Szent János sírja is itt található.

[caption id="attachment_4311" align="aligncenter" width="640"] A világ legnagyobb mecsete Damaszkuszban[/caption]

A 18. században fekete-fehér kövekből épült Al-Azem palotában évekkel ezelőtt a Szépművészeti Múzeum és a Népi Hagyományok Múzeuma működött, ahol az iszlám műalkotások közt gazdagon illusztrált Koránokat is megcsodálhattunk. A Nemzeti Múzeumban fantasztikus értékeket halmoztak fel, több ezer éves írások, 4000 éves szobrok, régi fegyverek és palmürai márványszobrok is akadtak itt.

[caption id="attachment_4312" align="aligncenter" width="640"] Az Omajjád-mecset főhomlokzatának mozaikja Damaszkuszban[/caption]

A középkor rendkívül jó állapotban fennmaradt robusztus remeke, Crac des Chevaliers a világ leghíresebb kereszteslovag-vára. Békeidőben több ezer katona befogadására volt alkalmas. A 670 méter magasan lévő várkastély tetejéről páratlan panoráma nyílik a távolba.

[caption id="attachment_4313" align="aligncenter" width="640"] A Crac des Chevaliers kereszteslovag-vár[/caption]

A 3 millió lakosú Aleppó a világ egyik legszebb városa volt, pezsgése, hangulata, üzletei Isztambulra emlékeztetik a látogatókat. Gyönyörű citadellája egy hettita akropoliszra épült, melynek épületegyüttese az iszlám katonai építészet egyik remeke.

[caption id="attachment_4314" align="aligncenter" width="640"] Az aleppói citadella főkapuja[/caption]

Az aleppói Nagy Mecset szintén az Omajjád dinasztia nevét viseli, ám jóval szolidabb megjelenésű fővárosi társánál. Az UNESCO Világörökségének részét alkotó, 16 km hosszú, szűk utcákból álló souk, azaz bazár ízig-vérig arab hangulatot árasztott, de nagy része sajnos elpusztult a polgárháború során.

[caption id="attachment_4315" align="aligncenter" width="640"] A citadella trónterme Aleppóban[/caption]

Szíriában 6, az UNESCO Világörökség listáján szereplő helyszín szenvedett felbecsülhetetlen károkat.

[caption id="attachment_4316" align="aligncenter" width="640"] A tradicionális arab souk (bazár) Aleppóban, melynek nagy része megsemmisült a fegyveres harcok során[/caption]

Az ország keleti része az Eufrátesz folyó területe, mely évezredes civilizációk nyomait őrzi. A Szendzsuk erőd és Nagy Sándor által alapított Raqqa városa mellett a térség fő vonzereje az 5000 éves Mari városa, melynek 2000 évvel ezelőtt épített Királyi Palotája 300 szobás volt.

[caption id="attachment_4323" align="aligncenter" width="640"] A korabeli hamam életének bemutatása az aleppói citadellában[/caption]

A világ egyetlen helye, ahol még beszélik az ősi arámi nyelvet, Szíria legrégebbi keresztény kolostorához, Ma'loulához köthető, amely szurdokvölgyek hasadékain át közelíthető meg.

[caption id="attachment_4317" align="aligncenter" width="640"] Ma'loula szurdokvölgye, ahol a sziklák bemélyedéseiben sírhelyek találhatók[/caption]

Damaszkuszt a vidéki nagyvárosokkal, határátkelőkkel és idegenforgalmi látványosságokkal autópályák és minőségi autóutak kötötték össze. Biztonság szempontjából csak a Damaszkusztól 52 km-re lévő Kuneitra városa és a Golán fennsík volt megemlítendő és előzetes engedélyekkel látogatható.

Az „arab tavasz” elsöprő ereje

A 2011-es év mindent „átrajzolt” az országban. 2011. március 15-én kezdődtek el a tüntetések Dara városában, miután a kormányerők tinédzsereket vettek őrizetbe és kínoztak meg, mert azok forradalmi jelszavakat írtak iskolájuk falára, ám a békés demonstráció tömegébe belelövettek. Az „arab tavasz” ekkor már dúlt Tunéziában, Egyiptomban és Líbiában is, de sehol nem vált annyira véressé és válságossá, mint Szíriában.

[caption id="attachment_4318" align="aligncenter" width="640"] A szíriai Azaz városa[/caption]

A nyugati világban tanult és feleségével fényűző pompában élő Bassár el-Aszad elnök kormánya elleni tiltakozások 2011 júliusára országossá és fegyveressé váltak. 2012-re a harcok elérték Damaszkuszt és Aleppót is, és a felkelés fél esztendő alatt polgárháborúvá burjánzott. A nemzetközi porond szereplői közül Oroszország, Irán és a libanoni síita Hezbollah az Aszad-kormány mellé állt (had- és pénzügyi segítséget nyújtva), míg az USA, az EU és a szunnita arab államok a lázadókat támogatták. A polgárháború során az Iszlám Állam (IS vagy ISIS) is egyre erősebbé vált a térségben; a háborús pusztítás mellett ők is jócskán kiveszik a részüket a világörökségek porig rombolásában.

„Viszlát, Szíria!” – Kilátástalanság és menekültáradat

A fegyveres harcokban a SOHR (Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja) adatai alapján több mint 146 000 ember vesztette életét, köztük legalább 10 000 gyermek. Az ENSZ becslései szerint 9 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására és váltak menekültté, 6,5 millióan Szíriában, ill. 2,5 millióan az országhatárokon kívül. A Szíriában maradottak több mint 50%-ának nincs munkája.

[caption id="attachment_4319" align="aligncenter" width="640"] Az egykor csodálatos Aleppó napjainkban[/caption]

A menekültáradattal kezdetben Libanon, Törökország, Irak, Jordánia és Egyiptom szembesült, mára azonban égető kérdéssé vált a menekültügyi helyzet kezelése az Európai Unióban, így Magyarországon is. A hazánkba érkező szíriai menekültek java Németországba kíván továbbutazni, menekültstátuszt kérni, majd letelepedni és új életet kezdeni.

[caption id="attachment_4320" align="aligncenter" width="640"] Szíriai katona 7.62-es PKM-mel, vegyvédelmi felszerelésben a nukleáris és biológiai támadások ellen[/caption]

A szíriai egészségügy térségének egyik legjobbika volt, viszonylag fejlett állami és magánorvosi ellátórendszerrel. A szír orvosok többsége az arabon túl beszél idegen nyelveket, sőt, sokan szereztek diplomát valamely magyarországi orvosi egyetemen és tértek vissza hazájukba praktizálni. A Save the Children jelentése alapján mára a kórházak kb. 60%-a semmisült meg a támadásokban, az orvosok fele pedig elhagyta az országot. Szíria általános gyógyszerhiánnyal küzd, ami akadályozza az egyszerű krónikus betegségek kezelését is.

[caption id="attachment_4321" align="aligncenter" width="640"] Szíriából menekült asszonyok Észak-Libanonban[/caption]

Tekintettel a szíriai helyzetre, Magyarország 2012. december 5-től felfüggesztette damaszkuszi nagykövetségének tevékenységét. A fegyveres összecsapások és sorozatos emberrablások miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyomatékkal kéri a magyar állampolgárokat, hogy ne utazzanak Szíriába, ill. az esetlegesen még kint tartózkodók haladéktalanul hagyják el az országot.

[caption id="attachment_4322" align="aligncenter" width="640"] A 11. században épült Omajjád-mecset Aleppóban, régen és most...[/caption]

Jóllehet António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa erőteljesen szorgalmazza Szíria helyzetének békés, nemzetközi segítségű rendezését, a genfi tárgyalások érdemi eredményeket a mai napig sem hoztak.

Borzalmas látni, hogyan pusztul el egy ősi kultúra a háború és vallási fanatizmus miatt, de még szörnyűbb belegondolni, hogy egy országnyi ember élettere vált a hatalmak harcának martalékává.

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!