Kincsek a madridi Museo del Prado falai között

A madridi Museo del Prado alapításának éve 1819, amely ezzel az egyik legrégibb művészeti múzeum a világon. Főépületét Juan Villanueva kitűnő spanyol építésznek, majdan tanítványának, Antonio López Aguadónak köszönhetjük. Nyitáskor a múzeum összesen még csak 331 Goya alkotással büszkélkedhetett, ezután vált évről évre egyre sokszínűbbé és gazdagabbá.

Madrid híres múzeumát felfedezni nem kis feladat. A kihívás ott kezdődik, hogy valahogy jó lenne bejutni. Főszezonban elég hosszú sorok szoktak lenni a pénztárnál, illetve a beengedésnél. Ha tudod előre, hogy mikor mennél, érdemes előre online jegyet váltani. Arra is figyelj, hogy a múzeumnak összesen négy bejárata van, egyéni látogatóként a Jerónimost és a Goya Alta nevűt tudod használni.

Fotó: Kyle Taylor
Fotó: Kyle Taylor

Ha már bent vagy, azonnal ragadj magadhoz egy térképet, amely szintenként kalauzol végig a csodás kiállításokon az alábbi tematikában:

Spanyol festészet 1100-1850 között

Itt El Greco, Ribera, Murillo és Velázquez képeit keresd fel. A Goya gyűjtemény több mint 100 festményével szintén kötelező látnivaló.

1280px-El_Tres_de_Mayo,_by_Francisco_de_Goya,_from_Prado_thin_black_margin

Francia festészet 1600-1800 között

Akiknek a műveit feltétlenül látnod kell: Poussin, Claude Lorrain és Watteau.

Flamand és holland festészet 1430-1700 között

A 16. századtól Hollandiát spanyol királyok kormányozták, ezért is kapott külön szekciót a Pradóban. Weyden, Memling, Rubens és Van Dyck képeit feltétlen keresd fel!

Német festészet 1530-1800 között

Kevés, de igazán kivételes műalkotás került ebbe a részbe. Dürer híres önarcképét is itt találod.

Albrecht_Dürer,_Selbstbildnis_mit_26_Jahren_(Prado,_Madrid)

Itáliai festészet 1300-1800 között

A korai reneszánsztól a 18. századig találunk itt mestermunkákat. Botticelli, Raffaello, Bossano, Tiziano – ugye milyen ismerős nevek?!

Szoborgyűjtemény

Javarészt Itáliából származó szobrok kerültek ide, de klasszikus görög alkotásokat is találni szép számmal.

Egyéb műtárgyak

Igazán különleges asztalok, konzolok, kisebb szobrok és kerámiák is megtekinthetők a festmények mellett.

Rajzok és nyomatok

A múzeum körülbelül 4000 rajzot raktároz, ebből nagyjából 500 Goya alkotása.

Bizonyára lehetetlenség az egész múzeumot egyszerre felfedezni; még ha pihenőt is tartunk közben az étteremben vagy a kávézóban, akkor is merész vállalkozás egy nap alatt bejárni. Ha azonban kellően felkészülünk, és tudjuk, miket szeretnénk látni, a jó múzeumi térkép segítségével könnyen eligazodunk.

Mára természetesen a Prado rendelkezik a legjelentősebb spanyol gyűjteménnyel, de büszkék lehetünk magunkra, hiszen a jelenleg sajnos épp zárva lévő budapesti Szépművészeti Múzeumban található a világ második legnagyobb spanyol gyűjteménye a Prado után!

Szingapúr – program ötletek nagy hőség esetére

Különlegesen ragyogó város Szingapúr, amely Délkelet-Ázsia szívében fekszik, s egyszerre őrzi a szigorú hagyományokat és építi a jövőt a modernizmus jegyében. Vibráló hétköznapjaival, látványos megarendezvényeivel, sokszínű kultúrájával és pezsgő kereskedelmi életével csak arra vár, hogy felfedezd!
Bármennyire is izgalmakkal teli és vonzó, jó, ha tudod: sokszor szinte elviselhetetlen a hőség, amely a levegő páratartalma miatt még melegebbnek érződik.
Nem rossz, ha van tehát pár ötlet a tarsolyodban, ha már végképp nem bírod elviselni a forróságot. Jó alternatíva lehet, ha beugrasz valamelyik shopping centerbe, amiből minden sarkon találsz legalább kettőt. Ide viszont mindenképp vigyél magaddal hosszú ujjú felsőt, mert olyan szinten nyomják a légkondit, hogy a kinti hőmérséklet után biztosan fagyasztónak fogod érezni.
Fotó: Kenny (zoompict) Teo
Fotó: Kenny (zoompict) Teo
A másik lehetőség, ha valamilyen benti kulturális program után nézel. Válaszd esetleg valamelyik múzeumot! Az Ázsiai Civilizációk Múzeumában a kínai, maláj és európai kultúra egzotikus egyvelegét ismerheted meg. A Szingapúr Művészeti Múzeumban kifejezetten kortárs és modern ázsiai alkotásokban gyönyörködhetsz, a Szingapúr Történeti Múzeum pedig az elmúlt 700 év történelmét mutatja be. Ha a bélyegek megszállottja vagy, mindenképp ott a helyed a Bélyeg Múzeumban, amely Délkelet-Ázsia egyetlen ilyen jellegű gyűjteménye.
Singapore_Art_Museum_-_2008
Ha a hőség ellenére mégis a kinti program mellett döntenél, irány Sentosa szigete, amely 3,5 km-es puha fehér homokos strandokkal és mindenféle vízi sport lehetőséggel vár. Az élményközpont egyébként sokkal több, mint egy strand, megannyi interaktív szórakozást, parkot és éttermet is kínál.
Sentosa

A 2015-ös tűzijáték képekben

Ne csüggedj, ha lemaradtál volna az idei augusztus 20-i tűzijátékról. Mi összegyűjtöttük a 128 milliós budapesti show legszebb elemeit.

Fotó: Biacsi Tamas
Fotó: Biacsi Tamas
Fotó: Rizsavi Tamás
Fotó: Rizsavi Tamás
Fotó: Rizsavi Tamás
Fotó: Rizsavi Tamás
Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt

A Bánki-tó

A Bánki-tó egy részlete (a szerző felvétele)
A Bánki-tó egy részlete (a szerző felvétele)

A Bánki-tó, viszonylag kicsi mérete ellenére, meglepően sokféle kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide érkezőknek. A mindössze 7 hektár vízfelületű tó területén egyaránt lehet fürdeni, horgászni, vízibiciklizni, s ugyancsak lehetőség van bejárni az árnyas, tó körül vezető sétányt – de a közvetlenül a tó mellett lévő kalandpark és a szintén viszonylag közeli lovaglási, túrázási lehetőségek az aktív pihenést kedvelők számára is ideálissá teszik a tavat.

A Bánki-tó nagy része ingyenesen látogatható, fürödni viszont csak a kijelölt strandon lehet, a strand területére pedig májustól szeptember végéig belépő váltásával juthatunk be. A tó inkább a rövidebb, néhány napos, vagy a hosszú hétvégékre szervezett utazások számára ideális helyszín, ilyen alkalmakon viszont garantáltan felüdüléssel tölti el az ide látogatókat.

DSCF70941
A Bánki-tó horgászstégjei (a szerző felvétele)

A fürdőzők mellett a horgászoknak is remek kikapcsolódást nyújt a tó; a parton hangulatos, fából készült stégek sorakoznak, s ráadásul nagy részükön kényelmesen le is lehet ülni a (szintén fából készült) padokra. Azok, akik inkább nézelődni és sétálni szeretnének, szintén találhatnak maguknak ülőhelyet; a tó végében lévő ülőpadokról jól lehet látni a csodálatos, erdős hegyekkel körülölelt tavat, ráadásul egy, a domboldalba épített lelátó is alkalmas hely lehet a séta közben megpihenőknek. A padokon túl ugyancsak nagy könnyebbséget jelenthet az ingyenesen használható illemhelyiség is.

Külön érdekesség továbbá, hogy a Bánki-tó területén minden évben megrendezésre kerül a Bánkitó Fesztivál, mely eredetileg egy kifejezetten „zöld” szemléletű, kultúrában és szórakozásban sem szűkölködő rendezvény. A tó köré egyébként rendszeresen szerveznek más, talán kevesebbek által ismert programokat is: például sportnapokat, ünnepi műsorokat, koncerteket, kisebb, tematikus fesztiválokat és táncházakat.

Fotó:  Peter Krasznai (Flickr)
Fotó: Peter Krasznai (Flickr)

Érdemes lehet megnézni a Bánki-tó közelében lévő, eredeti helyén megőrzött és műemléki védelem alatt álló Szlovák Nemzetiségi Tájházat is. (Fontosnak tartom leírni a tájház címét, mert az interneten néhol nem pontos címet jelölnek meg: az épület Bánkon, a Petőfi út 94-es házszám alatt található.)

Stromboli, a Földközi-tenger világítótornya

Nem közismert, de hazánkhoz legközelebb vulkáni tevékenységet Olaszországban találunk. Szicíliától északra, a Tirrén-tengerben fekvő Lipari szigetcsoport földtanilag különleges hely, nemcsak vulkáni utóműködések nyomaiba botlik lépten-nyomon az oda látogató turista, de Európában (Izlandot leszámítva) egyedül itt láthatunk (természetesen biztos távolságból) vulkáni aktivitást „a Földközi-tenger világítótornya”, a Stromboli „előadásában”.

Stromboli

Maga Stromboli szigete tulajdonképpen egy a tengerből majdnem ezer méter magasan kiemelkedő, még ma is aktív tűzhányó. A Stromboli nagyjából minden huszadik percben produkál egy kitörést. Természetesen apró, „szelíd” kitörésekről van szó, katasztrófafilmekből ismert helyzetekre nem kell számítani a látogatás során. (Ha ilyen lenne kialakulóban, akkor még úgyis időben evakuálják az egész lakosságot, mint az 2002-ben meg is történt.)

Stromboli

A kráterhez pár éve csak vezetett csoportokkal lehet felmenni, több iroda is foglalkozik „kráterlátogatások” szervezésével a szigeten. A pénzünkért igazából csak annyit kapunk, hogy felmászhatunk a tűzhányón a kráterig, nem is olyan rég ezt még ingyen megtehette bárki. (Akárhonnan nézzünk, közönséges pénzlenyúlásról van szó.)

Stromboli

Strombolin nemcsak maga a vulkán kitörése izgalmas és „bakancslistás” látnivaló, hanem az egész sziget páratlanul gyönyörű. A kráterhez gyalogolva szénfekete, vulkáni tevékenységből származó apró kavicsokon sétálunk. A tengerpart is fekete, mint az ében. Néhol homokos, de van, ahol a megszilárdult láva a legkülönbözőbb alakokat vette fel. A tenger színe is különleges mélykék. A szigeten található kis falu sokkal inkább Görögországot idézi, mint Olaszországot. A házak fala fehérre meszelt, a kapuk és az ablakkeretek mindenütt kékek. Talán ez a legmeghatározóbb élmény, ami a Stromboli szigetére vetődött szerencsések emlékezetében leginkább megmarad: a mindenütt tobzódó, szinte valószerűtlen színek.

Stromboli

Húsvét-sziget: Több, mint amit elsőre látsz

A Csendes-óceán magányos szigetét egykor fejlett társadalom töltötte meg különös kultúrájával. A nép törzsei azóta eltűntek, viszont maguk után hagytak egy nagyszerű szoborcsaládot és sok-sok megválaszolatlan kérdést.

A Chile tartományaként számon tartott Húsvét-sziget nagyjából félmillió éve jött létre, őslakói, a rapanuik időszámításunk szerint 300 és 500 között érkezhettek partjaira. Később, amikor 1722-ben a holland Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján „újra felfedezte” a szigetet, az megkapta mai elnevezését.

Roggeveen azonban így sem ért oda időben, a sziget akkori lakói már nem tudtak pontos választ adni a vulkáncsúcs kincseit képező hatalmas szobrok keletkezésének okáról és pontos módjáról.

Fotó: Nicolas de Camaret
Fotó: Nicolas de Camaret

A kőszobrokból, vagy – ahogy a polinéz őslakosok hívják – moaikból közel 900-at fedeztek fel többnyire a sziget partjainak közelében, de kerültek elő a tenger mélyéről, és félkész darabok a Rano Raraku kőfejtőből is, ahol máig utalnak nyomok az egykori kemény munkára.

A Húsvét-sziget hatalmas lakói pedig sokkal többet rejtenek magukban, mint az elsőre feltűnik. A méretes kőfejek több méteres testekben folytatódnak a föld alatt, némelyiket a kor szimbólumai díszítik, de azt, hogy a jelek üzenetet hordoznak, vagy tényleg csak díszítő funkciót látnak el, egyelőre feltételezések és viták kísérik. Elképzelhetetlennek tűnik továbbá, hogy akkoriban a több tonnás és több méter magas szobrokat képesek voltak kilométereken át mozgatni a sziget területén kerekek ismerete és állatok nélkül. Egy lehetséges verzió szerint köteleket kötöttek a szobrokra, és együttes munkával gyakorlatilag sétára bírták őket a kőtalapzatukig.

De mi volt vajon a szobrok létrehozásának célja?

Fotó: David Berkowitz
Fotó: David Berkowitz

Egy gyakori elmélet szerint a kőalakok az ősöknek, törzsi személyeknek a tiszteletére készültek. A Húsvét szigetek szobrainál pedig már csak az őslakosok története izgalmasabb. Mauro Bologna és J. C. Flores elmélete szerint történelmük mintegy miniatűr példája egy jól működő civilizáció hanyatlásának, melynek vesztét saját maga okozta.

A sziget népének kezdetben közös célokat szolgáló tagjai a jólét és fejlődés közben folyamatosan élték fel a terület forrásait, mely a korlátozatlan népességnövekedéssel együtt inkább szült háborút, mint összefogást. Több csoportra oszlottak, éhínségek, harcok kezdődtek, mígnem szinte elpusztították saját világukat.

Fotó: Erik Charlton
Fotó: Erik Charlton

A néma kőfigurák ugyan hallgatnak a pontos történtekről, a jelenlegi lakók pedig aligha szolgálnak bizonyítható legendákkal, a sziget kutatói mégis remélik, hogy idővel minden kérdésre választ kapnak majd.

A turizmus mindenesetre virágzik

A Húsvét-sziget egy részét a Rapa Nui Nemzeti Park őrzi, ma világörökség. Az eltűnt civilizáció pedig, ha saját magát nem is tudta megmenteni, a mai lakosság megélhetéséről gondoskodott. Még mindig több ezren kíváncsiak a különös szigetre, a lakók nagy része így máig a turizmusból él. Előnyök rejlenek a Húsvét-sziget adottságaiban is, népszerű a búvárkodás, szörfözés, felfedezése pedig könnyedén megoldható biciklivel, lóháton, de a bevállalósabbaknak akár gyalog is.

Tapati Fesztivál - Fotó: Robert Nyman
Tapati Fesztivál – Fotó: Robert Nyman

A Föld legeldugottabb városai

Ha már unod a turistákkal teli, folyton pezsgő és olykor túlzsúfolt metropoliszokat, akkor ez a lista neked készült. Most megismerheted a világ legeldugottabb városait, ahol aztán nem panaszkodhatsz majd a folyamatos nyüzsgésre és az unalomig ismert nevezetességekre.

Ittoqqortoormiit, Grönland

Fotó: Johan Siegers
Fotó: Johan Siegers

Már maga Grönland is elég távoli és gyéren lakott ország, ám ez a kimondhatatlan nevű település viszi a pálmát. A keleti parton található város a legelszigeteltebb része Grönlandnak. A 450 lakost mindössze egy élelmiszerbolt szolgálja ki (és pár kisbolt), habár ez elég is, hiszen a halászat és vadászat még mindig elterjedt az ott élők között.

Adak, USA

Fotó: Paxson Woelber
Fotó: Paxson Woelber

Adak Amerika legnyugatibb részén található. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 326 fő a város lélekszáma. A második világháború utáni években egy haditengerészeti bázist telepítettek ide, igaz, azóta már az is bezárt.

Adamstown, Pitcairn-szigetek

Fotó: doublecnz
Fotó: doublecnz

Technikailag az Egyesült Királyság tengerentúli területe, azonban a mindössze 50 fős lakosság létrehozott egy kis helyi kormányt saját magának. Ugyan a szigetnek nincs repülőtere és nincsenek hotelek sem, de ha mégis ide akarunk látogatni, nyugodtan igénybe vehetjük a vízi közlekedést és megszállhatunk egy helyi családnál. 2004-ben a Pitcairn-szigetek azzal került a hírekbe, hogy pedofília gyanújával az új-zélandi rendőrség a munkaképes lakosság egynegyedét (4 főt a 15-ből), köztük a helyi kormányzót is, előzetes letartóztatásba helyezte.

Oymyakon, Oroszország

Fotó: Maarten Takens
Fotó: Maarten Takens

A fagyos falu átlag hőmérséklete mínusz 60 fok körül alakul télen, így ez a világ leghidegebb területe is egyben. Oymyakon nevének jelentése „olvasztott víz”, amely az ott fellelhető termálvízre utal. Ennek ellenére a föld olyan fagyott a faluban, hogy lehetetlen a vízvezetékrendszer kiépítése, a kocsik motorját pedig nem szabad leállítani, máskülönben többé nem indulnak be. A nyarak nagyon rövidek, tehát ha nyaralásra vágysz, Oymyakon nem a legjobb választás.

Motuo megye, Kína

Fotó: CNR
Fotó: CNR

Mindössze 12 000 lakos él az egész megyében. Motuo Tibetben található, és pár éve teljesen megközelíthetetlen volt. A régió annyira elszigetelt, hogy több hegyen kellett keresztülverekednie magát a bátor vállalkozónak, miközben az időjárási viszonyokkal is meg kellett küzdenie, ami gyakran lehetetlenné tette a vállalkozást. Bár az új országút összeköti a megyét Kína többi részével, a becslések szerint mindössze nyolc-kilenc hónapot lesz nyitva a kíváncsiskodók számára, ám ezzel is nagy lépést tettek afelé, hogy a megye kevésbé legyen elzárt.

Kripták árnyékában – a Cementerio de la Recoleta Buenos Airesben

A kissé hátborzongató cím Buenos Aires híres temetőjére, a Cementerio de la Recoleta-ra utal, amely mára legalább akkora látványossággá vált a turisták körében, mint a Plaza de Mayo vagy a San Telmo negyed tangóbárjai.

A Recoleta városrészben található óriási temetőt téglafal öleli körbe, ezen belül pedig elképesztő emlékművek, mauzóleumok sorakoznak szép sorban, széles és kevésbé széles utcák és fasorok mentén.

Temető - Buenos AiresAz egész hely nagyon rendezett és elegáns a 19. században regnáló Torcuato de Alvear polgármester ötlete nyomán. Az itt nyugvók nagy része a társadalom felső rétegeiből valók, kifejezetten gazdagok és legtöbbször híresek is. A hazánkban is igen jól ismert Eva Perón síremléke is itt található, és bár nagyon egyszerű kis emléktábla jelzi nyughelyét, mégis könnyű megtalálni, mert a legnagyobb tömeg mindig ez előtt a sír előtt van.

Eva PeronItt helyeztek végső nyugalomra több elnököt, festőt, költőt és tudóst is. A 4,5 hektáron elterülő temetőben mindenképp jól esik egy séta, főleg, ha menekülni szeretnénk kicsit a város zajától. A Cementerio de la Recoleta egyébként a CNN szerint a világ 10 legszebb temetőjének egyike.

Hagyományosan a szegényebbek végső pihenőhelye persze nem itt található, ők inkább a Chacarita nevű temetőben juthattak sírhelyhez. Itt is van azért jó néhány híresség is, például az argentin tangó legendás figurája, Carlos Gardel is itt nyugszik, aki mindössze 45 évesen repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét.

Bulgária Napospart

Burgasztól 35-40 km-re északra fekszik Napospart, a bolgár „Sunny Beach”, mely Bulgária legnagyobb és legfelkapottabb üdülőközpontja. Bulgária Napospart túlzsúfolt strandjai fiatalok, esetleg gyermekes családok számára jó választás.

A központot 1958-ban, még a szocializmusban kezdték építeni, s az elmúlt 8-10 évben lett ismét divatos a magyar turisták körében. Bulgária Napospart részén Rengeteg új szállodát építettek közvetlenül a part mellé, de nagyon sok régi hotel is felújításra, kicsinosításra került, így kb. 500 szálloda sorakozik Bulgária Napospart homokos tengerpartján. A Fekete-tenger eme partszakasza közel 8 km-es hosszával és finom homokjával a bolgár riviéra legszebbike.

Bulgária Napospart
Bulgária Napospart

Bulgária Napospart déli része mára egybeépült Neszebár műemlékvárosának északi területeivel, ami dottóval (úttesten közlekedő kis vonat) közelíthető meg a legegyszerűbben. Naposparton rengeteg étterem, bár, kávézó és cukrászda található, sőt, két aquapark is, de a tengerparton is mindenki megtalálhatja a számára legtesthezállóbb vízi sportot, „banánozást”, ejtőernyőzést, síelést, szörfözést stb. Búvárkodni Neszebár újvárosi sziklás partjainál lehet!

Érdekesség, hogy Napospart területén nincsenek utcanevek, így a szállodákhoz viszonyítva célszerű tájékozódni.

Neszebár óvárosa
Neszebár óvárosa

Ha a tengerparton kívül kultúrára is vágyunk, el kell hagynunk Napospartot. Maradhatunk a közelben, s megnézhetjük Neszebár óvárosát, majd egy 4 órás hajóutat tehetünk a Magellán fedélzetén, ebéddel és fürdési lehetőséggel egybekötve.

Delfin-show a várnai Delfináriumban
Delfin-show a várnai Delfináriumban

Ha messzebb kívánkozunk, szervezett vagy egyéni kirándulás keretében érdemes felkeresnünk Bulgária második legnagyobb városát, Várnát, s ott a Delfináriumot és a 13. századból való Aladzsa kolostort.

Veliko Tarnovo éjjeli fényben
Veliko Tarnovo éjjeli fényben

Bulgária középkori fővárosa Veliko Tarnovo, az uralkodói palota és vá­r, a Tzarevetz helyszíne, de óvárosában a kézművesek műhelyeiben élőben megleshetők a mesterek is munka közben.

Naposparttól nincs messze a „kelet kapuja”, Isztambul sem. Egy napos kirándulás keretében felfedezhetjük a város legfőbb nevezetességeit, így a Hippodrom teret, a Kék mecsetet, a Hagia Szophiát és a Topkapi szerájt, mivel ezek mind egy csokorban találhatók.

Tenerife: örök tavasz januártól decemberig

Tenerife a Kanári-szigetek egyike, közel Észak-Afrika nyugati partjához. A szigetet az „örök tavasz földjének” is nevezik, hiszen egész évben rendkívül kellemes az időjárása.

Fotó: Jo Beverley
Fotó: Jo Beverley

A tenerifei nyaralásnál szinte garantált a jó hőmérséklet, a kevéske kis eső és a napsütés, bár ez azért az egész szigetvilágra általánosságban nem jellemző.

Mindenesetre Tenerife akkor is jó választás, ha télen szeretnénk kicsit feltöltődni, vagy a nyári szünetben keresünk valami jó kis strandot a családnak. A két legmelegebb hónap a július és az augusztus, így ha pont akkor érkezel, jó tudni, hogy kiváló menekülőt jelenthet a hőség elől a sziget közepén magasodó hegy, beleértve Spanyolország legmagasabb hegycsúcsát is, a 3718 méter magas Pico de Teidét. Itt még a nyár közepén is találunk hófödte csúcsokat, így minél feljebb túrázunk, annál frissebb levegő vár minket.

Tenerife
Fotó: Kiss Tamás

Turisztikai szempontból a sziget déli része egyébként a kedveltebb, a keleti rész alapvetően sivatagos, míg az északi inkább csapadékos. A déli partvidékről általánosságban elmondható, hogy szélcsendes és kellemesen meleg, főleg az óceáni áramlatoknak köszönhetően. Az átlag hőmérséklet nyári időszakban 24 fok körül alakul, a napsütéses órák száma éves szinten pedig meghaladja a 2500 órát is. Érdekessége pedig, hogy a világon Tenerifén a legkisebb a különbség a nyár és a tél átlaghőmérséklete között.