A Föld egyik legnagyobb természeti jelensége, megannyi ritka állat és növényfajnak ad otthont, mégis veszélyek fenyegetik. Mindeközben élővilág-összetétele révén tökéletes helyszíne egy olyan nyaralásnak, mely egy fantasztikus vízalatti birodalmat tár eléd. A Nagy-Korallzátony Ausztrália keleti partjai mellett fekszik, 2300 km hosszan nyúlik el, és a búvárok igazi paradicsoma. Több száz szigetével, és zátonyával mesés lagúnáival, és csatornáival olyan hatalmas egységet alkot mely egészen az űrből látható. [caption id="attachment_3695" align="aligncenter" width="620"] Fotó: MNatividad[/caption] A terület őslakosai valószínűleg már régóta tudtak létezéséről, de a világ által is ismert története valahol ott kezdődhetett, amikor az angol James Cook kapitány a haditengerészet szolgálatában 1770-ben egészen véletlenül „belebotlott”. Azaz zátonyra futott, és bár elég nagy fejtörést okozhatott neki a sok rakomány elvesztése, mégis a világ egyik legkülönlegesebb szegletét találta meg. Az igazi turizmus persze sokkal később kezdődött, valamikor az angolok és franciák csatái, a benépesedések, és az szerencsétlenül járt őslakosok kiszorításai után, amikor a Nagy-Korallzátony mellett húzódó kontinenst már mindenki úgy ismerte: Ausztrália. Egyedülálló összetétel és élővilág [caption id="attachment_3688" align="aligncenter" width="640"] Fotó: Paul Arps[/caption] A Föld legnagyobb természetes építményének különös iróniája, hogy a legapróbb alkotóelemek, építik. Az építők pedig apró korallok. A korallok kalcium-karbonátot hoznak létre, amelyből egy kemény, héjszerű váz képződik. Nem túlzás az a kijelentés, hogy a Nagy-Korallzátony élővilágának összetétele változatosabb mint az egész Karibi-óceáné együttvéve. Olyannyira sokszínű, hogy több különböző állat és növényfaj él itt, mint bármely más környezetben a világon. [caption id="attachment_3692" align="aligncenter" width="640"] Fotó: Pixabay[/caption] A világ teljes halfajának 10%-a éli itt mindennapjait,  olyan csodálatos nagy testűfajokkal, mint a bálnák és delfinek és kisebbekkel, mint Triton király hű paripái, a csikóhalak, valamint olyan aprókkal is, mint a „Némó nyomában” bohóchalai. A Nagy-Korallzátony több ezer puhatestűnek ad otthont, köztük többfajta tengeri kígyónak is. A tenger világának teljes képéből nem maradhatnak kis az óriás kagylók, a páncélos tengeri teknősök, de a madárvilág is nagyon gazdag. Több mint 200 fajta madár repül az óceán türkiz vizei fölött, s rak fészket a Korallzátony szigetein. De vajon meddig láthatóak még  a zátonyok és szigetek? [caption id="attachment_3691" align="aligncenter" width="640"] Fotó: Brittgow[/caption] A Nagy-Korallzátony változatos élővilágból kifolyólag számos faja veszélyeztetett és rendkívül ritka, így igazán megdöbbentő, hogy egy ekkora hatalmas és jelentős természeti jelenség ekkora veszélyben van - még úgy is, hogy a világörökségi helyszín. A hatalmas ökorendszert szakemberek szerint elsősorban az éghajlatváltozás, és a tengerbe kerülő egyre több szennyeződés jelenti, melyek folyamatosan rombolják az óceán természeti szerkezetét. A megelőzésre folyamatosan alakulnak védekező lépések, azonban nem tudni pontosan mennyi idő az, ameddig még visszafordítható a folyamat. Ha nem sikerül időben megfelelő védelmi eredményeket felmutatni az UNESCO akár le is veheti listájáról ezt a varázslatos csodát. De a védelemért egy kicsit mindenkinek tennie kell, és amíg még a turizmus szolgálatában állhat, addig évente közel kétmillióan kíváncsiak a vízalatti birodalomra. A Nagy-Korallzátony felfedezése egy ausztráliai utazás tökéletes kiegészítője, érdekes és izgalmas nyaralóhelyet kínál az egész család számára, így amikor jön a szeles, hideg idő, nem is kérdés, hogy hová szóljon a repülőjegy.