Dr. Szádeczky Lajos Barangolás a Retyezát körül című, 1908-as leírásában méltán nevezi a Retyezátot „hátszegi hegykirálynak”. A hegység északi főgerincének 2000 métert meghaladó, gyakran a nyári hónapokban is hósapkát viselő csúcsai tiszteletet parancsolóan magasodnak a Hátszegi-medence fölé, a hegység maga évente mintegy 35 000 turista számára jelent feledhetetlen élményt.  

[caption id="attachment_4341" align="aligncenter" width="640"] Retyezát | Fotó: Farkas László[/caption] „A Retyezát-hegység Erdély hegyeinek ékköve, az alpesi jellegű tájak egyik legszebbike. Erdélyi viszonylatban a legtöbb szempontból csak felsőfokon lehet róla beszélni. Turisták körében a legismertebb, legnépszerűbb és leginkább járt magashegység a délkeleti Kárpátok hegységei közül. Minden, magára valamit is adó magyar turista legalább egyszer felkeresi, hogy megcsodálhassa fenséges tájait, de ha egyszer meglátogatta, akkor örökre rabja marad a hegymászás szenvedélyének és a Retyezátnak” – írja Jancsik Péter Retyezát-hegység című turistakalauzának előszavában. A Retyezátot tulajdonképpen két, egymással párhuzamosan futó főgerinc alkotja, melyeket félúton egy újabb gerinc köt össze, az egész egy fektetett H betűre emlékeztet. Az északi főgerinc a magasabb, a középső részén 18 km-en keresztül sehol nem ereszkedik 2000 m alá. Déli párjának fő vonzereje a Kis-Retyezátnak nevezett karsztvidék, mely számos barlangot és zsombolyt rejt, ezek túlnyomó többsége csak engedéllyel és komoly felszereléssel járható, viszont a felszíni látványosságok, mint a Jorgován-kő, a Buta-szoros, a Szkorota-szurdok, vagy a Szkokul-szoros szabadon látogathatók. [caption id="attachment_4342" align="aligncenter" width="640"] Retyezát | Fotó: Farkas László[/caption] A hegység névadó csúcsa, a Retyezát (a román retezat szó jelentése: lemetszett, és úgy is néz ki, mintha a tetejét levágták volna) nem a legmagasabb; „mindössze” 2482 m magas, ami azt jelenti, hogy a 2000 m-t meghaladó több mint 20 csúcs közül magasságát tekintve a harmadik. A legmagasabbak a Pelága- és a Papusa-csúcs 2509 illetve 2508 méterrel. A gleccsermaradványokként kialakult 58 állandó és 40 időszakos tengerszem a hegység legnagyobb vonzerejét jelenti. Területük és mélységük igen változó: a Bucura-tó közel 9 ha-on terül el, legnagyobb mélysége 17,5 m, míg a Köves-völgyi-tó kiterjedése 0,45 ha, mélysége alig 80 cm. A hegység növény- és állatvilága rendkívül gazdag, változatos. Az itt élő 1190 növényfaj az ország területén élő összes faj több mint egyharmadát jelenti, ezek közül 90 endemikus, vagyis kimondottan helyi jellegű. Az állatvilágot több mint 185 madárfaj képviseli, de él itt medve, farkas, hiúz, zerge, szarvas, őz, nyúl, vaddisznó is. Az adatokat figyelembe véve nem csoda, hogy a Retyezát hegység egy igen tekintélyes része immár több mint 80 éve védett. A több mint 12 000 ha-os nemzeti park magában foglal egy 1630 ha-os, szigorúan tudományos célokra elkülönített területet, ez a Gemenele Tudományos Rezervátum, amely csak a Román Tudományos Akadémia által kibocsátott írásos engedély alapján látogatható. [caption id="attachment_4343" align="aligncenter" width="640"] Retyezát | Fotó: Farkas László[/caption] A Retyezát igazi turistaparadicsom, a hegység gyalogos bebarangolását a jól kijelölt gyalogösvények teszik lehetővé. Az ide látogatók azonban be kell tartsanak egy sor szabályt: a jelzett turistautakat nem szabad elhagyni, sátorozni csakis az arra kijelölt helyeken lehet, a tűzrakás tilos (a gázfőző engedélyezett), akárcsak a tavakban való fürdés, az állatokat nem szabad zavarni vagy elpusztítani (és ez még a Kis-Retyezát fehér mészkőszikláin sütkérező viperákra is vonatkozik), kutyákat csak pórázon szabad vinni, a vészhelyzetektől eltekintve tilos a kiabálás, hangoskodás, az ösvényeken nem engedélyezett a  kerékpárral való közlekedés. A nemzeti park területén kiválóan képzett hegyimentő alakulat teljesít szolgálatot. A környékbeli településeken minden árfekvésű panzió, menedékház megtalálható. A környék nevezetességei közül érdemes megtekinteni a hátszegi bölényrezervátumot, Őraljaboldogfalván a 13. századra datált templomot és a Kendeffy-kastélyt, Kolcvár romjait, a malajesdi várromot, a fehérvizi, zeykfalvi és demsusi templomokat, az Alsófarkadini és Szacsali Nopcsa-birtokokat, a Sebesvíz partján található Rudolf-emléktáblát, az egykori Dacia fővárosának romjait Várhelyen (Colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegetusa).

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!