Amszterdam, ha csak egy napod van…

Ha csak átutazóban vagy és nem tudsz több napot eltölteni ebben a multikulturális és igazán lenyűgöző városban, a legjobb dolog, amit tehetsz, hogy befizeted magad egy csatorna túrára, amelynek köszönhetően lesz egy általános képed a városról.

Fotó:msccruises.com.au
Fotó:msccruises.com.au

Még szélmalmot is fogsz látni útközben! Ezek a hajótúrák általában 90 percesek, és több fel-illetve leszállóhelyük van hop on hop off rendszerben. A hajókázás után érdemes kicsit sétálgatni a csatornák mentén, nézni a helyieket, ahogy kerékpároznak, és átvenni a holland életérzést. Tömegközlekedned nem is nagyon szükséges, mert az egész város gyalog felfedezhető. Ha megéhezel, térj be egy helyi kávézóba és, ha valami helyire vágysz, rendelj magadnak egy bitterballent, vagy egy heringes-hagymás szendvicset, és persze egy jó holland sört is hozzá!

Aztán irány a múzeumi negyed. Valószínűleg csak egy múzeumra lesz időd, így, ha választani kell, a Van Gogh Múzeumba menj! Itt a híres festő 200 festményét, 500 rajzát és 700 levelét tekintheted meg.

Fotó:huffingtonpost.com
Fotó:huffingtonpost.com

Arra azért készülj fel, hogy főszezonban sorok kígyóznak, így vagy vedd meg előre a jegyet online, vagy próbálj egyezkedni a hotelportásokkal, nekik mindig van megoldásuk! Sőt, ha nagy kultúrakedvelő vagy, akkor még a Rijksmuseumra is szakíthatsz időt, ahol többek között a világ legjelentősebb Rembrandt-gyűjteménye található.

Ha már nagyon unod a múzeumozást, akkor irány a Heineken Experience, azaz a Heineken gyár bemutató központja, ahol interaktív módon ismerkedhetsz a sörgyártással.

Fotó:en.wikipedia.org
Fotó:en.wikipedia.org

A legjobb talán a 4 dimenziós bemutatójuk, amelyben te vagy maga a sör és így nézheted végig, hogyan kerülsz a malátaszemekből egészen a fogyasztók asztaláig. Persze nem rossz az sem, amikor a túra végén frissen csapolt sörrel kínálnak! A belépőjegy árában 2 pohár sör van benne.

Fotó:en.wikipedia.org
Fotó:en.wikipedia.org

Esti programnak két totálisan ellenkező irányvonal közül választhatsz. Vagy a piroslámpás negyed „nevezetességeit” járod végig, vagy szerzel jegyet a Concertgebouw egyik komolyzenei előadására, amely biztosan legalább akkora életre szóló élmény lesz, mint Amszterdam éjszakai élete.

Fotó:amsterdamology.com
Fotó:amsterdamology.com

Festmény, festmény hátán – Amszterdam múzeumai

A holland főváros nevének hallatára sokan elmosolyogják magukat, hiszen nem ritka ha valakinek a vörös lámpás negyed, a szexmúzeum és a coffe shop-ok jutnak először az eszébe Amszterdamról. Pedig az egykori németalföldi települést rengeteg kulturális nevezetességgel és múzeummal várja az ide látogató turistákat.

Fotó: wikipedia
Fotó: wikipedia

A Rembrandt-ház elsősorban nem a világhírű művész festményeinek kiállítása, hanem a festő eredeti, XVII. századi otthona. A kiállítás így időutazás és életmód történeti érdekesség is egyben. Hiszen megtekinthetjük hogyan élt négyszáz évvel ezelőtt egy jómódú németalföldi polgár. A múzeumban a mester grafikáiból és festményeiből is megtekinthető pár darab, de inkább Rembrandt tanítványainak munkáiból találunk bővebb anyagot.

Fotó: flickr
Fotó: flickr

Amszterdami látogatásunk alkalmával nem vidám, de mindenképp gondolkodásra késztető program az Anna Frank Ház meglátogatása. A „hátsó traktus” 1942 és 1944 között menedéket adott nyolc embernek, köztük a naplót vezető Anna Franknak. A bujkálók közül egyedül Anna édesapja, Otta Frank élte túl a második világháborút, az ő munkájának (is) köszönhetően nyílt meg 1960-ben múzeumként az ház.

Fotó: flickr
Fotó: flickr

Hollandia talán legismertebb és legtehetségesebb XIX. századi festője, Vincent Van Gogh. A szerencsétlen sorsú, zseniális alkotó életében egyetlen festményét tudta értékesíteni, ma külön múzeum állítja ki műveit a holland fővárosban. A gazdag anyagú gyűjteményben több száz Van Gogh által készített festmény és grafika látható, de más korabeli alkotók munkája is megtekinthető.

Az egykori Németalföld kis túlzással talán, de festészeti nagyhatalom volt. A Rijksmúzeum nagyszabású gyűjteménye Hollandia legnagyobb múzeuma. A közel 5000 művészeti alkotás (köztök a híres, Rembrandt által festett „Éjjeli őrjárat”) megcsodálására legalább fél napot szánjunk.

Fotó: filckr
Fotó: filckr

Egy külföldi város meglátogatása során már az is élmény, ha sétálunk egy nagyot, és megcsodáljuk a hazaitól eltérő utcaképet és építészetet. Amszterdam egykor gazdag kereskedőváros volt. A település jellegzetes, csatorna felé hajló díszes házainak legszebbjeit sokak szerint a Herengracht-on találjuk meg. Itt érezhetjük át talán a legjobban a hajdan volt Németalföld gazdagságát.

Fedezzük fel Amszterdamot – ingyen!

Korábban már írtunk a HollanDokk – A hollandiai magyarok kikötője! nevű portálról, amely a Hollandiában élő, illetve a Hollandia iránt érdeklődő magyaroknak nyújt hasznos és egyben szórakoztató, naprakész információkat. Most megmutatjuk miként lehet ingyen felfedezni Amszterdam környékét!

Amszterdamban az ingyenes városnézés egyáltalán nem utolsó szempont, ha azt vesszük, hogy például a múzeumbelépők és a szállás költségei nem feltétlen pénztárcabarát tételek, és akkor még nem szóltunk az egyéb “mókázásról”, melyeknek a város a népszerűségét köszönheti.

Az angol nyelvű városnéző túrán résztvevők megtudhatják, hogyan vált az Amstel folyó mentén található kisváros Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központjává, miközben Amszterdam történelme mellett a város mai arcát is megismerhetik.
De a túra érinti az Oude Kerk-et (Öreg templomot), a zsidó negyedet, a Királyi Palotát, a Jordaan negyedet, a Begijnhofot, Anne Frank házát, a Holland Kelet-Indiai-Társaság hajóját, a város legszélesebb hídját, legkeskenyebb házát, és persze a híres-hírhedt vörös lámpás negyedet sem titkolják el a turisták szeme elől.

Amszterdam - Oude Kerk | Fotó: Sandro Mars
Amszterdam – Oude Kerk | Fotó: Sandro Mars

Jó tudni:

A túra naponta kétszer, 11 és 13 órakor indul a Főpályaudvaron található információs központ elől, de csatlakozni a Nemzeti emlékmű előtt is lehet (11.15, és 13.15-kor), a tényleges túra ugyanis itt veszi kezdetét. Előzetes bejelentkezésre nincs szükség, elég időben odamenni a találkahelyekre. Várostérképet innen érdemes letölteni.

Amszterdam - Piroslámpás negyed
Amszterdam – Piroslámpás negyed

Akinek az időpont nem lenne megfelelő, az csatlakozhat a FreeWalkingTourAmsterdam idegenvezetőjéhez is 10:30, vagy 13:30-kor a Dam téren. Fizetni itt sem kötelező, de természetesen örülnek egy kis borravalónak.

Zaanse Schans, Amszterdam közelében

Egy letűnt kor Hollandiájára kíváncsi? Amszterdamtól nem is kell messzire utaznia érte: csak Zaanse Schansba kell elvonatozni. Itt vízimalmokat, régi élelmiszerboltot, fapapucs-készítő műhelyt, régiségboltot, sajtkészítő műhelyt és lábas jószágokat is találunk. Belépő nincs, csak néhány kisebb múzeumért – például a pékműhelybe való bejutásért – kell fizetni, de ezek nélkül is teljes az élmény.

A bájos skanzenben a kedvenceink a tó körül álló vízimalmok voltak, de persze a fapapucs- és a sajtkészítő műhely meglátogatása is kötelező. Előbbiben a népi lábbeli készítésének csínját-bínját leshetjük el, utóbbiban pedig mennyei sajtokat kóstolhatunk. A Zaanse Schansba az amszterdami főpályaudvarról juthatunk ki egy körülbelül negyed órás vonatozással, melynek menettérti ára 5 euró körül van. A megállóban található kis büfében pedig térképet is szerezhetünk a környékről.

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!

Hollandia legöregebb városa, Maastricht

Korábban már írtunk a HollanDokk – A hollandiai magyarok kikötője! nevű portálról, amely a Hollandiában élő, illetve a Hollandia iránt érdeklődő magyaroknak nyújt hasznos és egyben szórakoztató, naprakész információkat. Az alábbi írás témája nem más, mint Hollandia legöregebb városa, Maastricht. Köszönjük Miklósnak ezt az összefoglalót.

Maastricht hangulata, történelme és jelene miatt is érdemes lehet akár egy rövid, vagy egy hosszabb látogatásra. Hollandia legrégibb településének tekintik – Krisztus előtt 500 környékén alapították – , bár sosem kapott római városjogot, ellentétben Nijmegennel, amely ebben az értelemben öregebb Maastrichtnál.

Nijmegen | Fotó: Ben Garssen
Nijmegen | Fotó: Ben Garssen

A német és belga határok közelsége miatt természetesen több kultúra is hatott a hollandok által kicsiként kezelt – 121 ezres – városkára.

Maastricht közelében található Hollandia hármashatára – a belga, német és holland határ találkozása, a Drielandenpunt – Vaalserbergnél. Ez egyébként az ország legmagasabb pontja is a maga szédítő 322.7 méteres csúcsával.

Drielandenpunt | Fotó: Eric Huybrechts
Drielandenpunt | Fotó: Eric Huybrechts
  • Mi lehet még érdekes a városban a terek, templomok mellett?
  • Legrégebbi temploma a 380 táján épült Onze Lieve Vrouwekerk, melyet pusztulását követően a 9. században újraépítettek.
  • Itt írták alá az Európai Uniót létrehozó szerződést.
  • Itt rendezik Európa legnagyobb műtárgy vásárát, a The European Fine Art Fair-t.
  • Itt esett el például d’Artagnan.
  • Itt találkozik a Maas folyó a Jeker folyócskával.
Onze Lieve Vrouwekerk
Onze Lieve Vrouwekerk

További érdekességekért és naprakész információkért látogassatok el a HollanDokk portálra!

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!

Holland találmányok, érdekességek – Hollandia

A HollanDokk – A hollandiai magyarok kikötője! nevű portál a Hollandiában élő, illetve a Hollandia iránt érdeklődő magyaroknak nyújt hasznos és egyben szórakoztató, naprakész információkat. Az alábbi összeállítást a hollandok kreativitásának köszönhető találmányokról és újításokról Miklós válogatta össze.

Hollandia kis ország, de azért mindenhol ott vannak, illetve sokszor váratlanul vetődik fel a szerepük, jelentőségük egy-egy dolog kapcsán. Lássunk pár példát!

Az eredeti formájában fehér vagy lila színű répát holland farmerek Orániai Vilmos tiszteletére „színezték”, azaz nemesítették át narancssárgává. Mivel ez a változat édesebb és húsosabb is volt, mint elődei, hamar el is terjedt világszerte.

Fotó: Mason Masteka
Fotó: Mason Masteka

Bár magát a margarint III. Napóleon parancsa nyomán fejlesztették ki Franciaországban, de a világ első margaringyárát 1871-ben Noord-Brabantban hozták létre. Később a gyár az Unilever része lett.

Fotó: Peter Hinsdale
Fotó: Peter Hinsdale

Hollandia a világ második legnagyobb sörexportáló országa Mexikó után. Ez a helyzet 2010 óta áll fenn, addig a hollandok vezettek. A legnagyobb játékos, a Heineken 250 különböző sörét például 70 országban gyártatja, amit körülbelül 170 országban értékesít.

Fotó: mbell1975 (Flickr)

Módszertanok és felmérések jönnek-mennek, de mindegyik lista élén a hollandok állnak az átlagos magasságot tekintve. Nagy szórás nincs az értékekben, nagyjából 184 centisnek mérik a férfiakat és 170 centisnek a nőket. Arról, hogy miért is van ez, megy a vita – gének, vagy a sok tejtermék és hal fogyasztása miatt?

Fotó: Pieter Musterd
Fotó: Pieter Musterd

A gint vagy sokat szerint inkább a gin elődjét, a jenevert a XVII. században kezdték főzni Hollandiában. A borókapárlat kezdetben orvosi célokat szolgált. A németalföldi szabadságharcban kezdték a katonák harci kedvének fokozására a hadtáp részeként osztani. A holland bátorság, azaz az ittas ember vakmerősége kifejezés is innen ered.

Hollandia - JeneverTovábbi érdekességekért és naprakész információkért látogassatok el a HollanDokk portálra!

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!