A Grand Canyon, a világ egyik természeti csodája

A világ egyik leggyakrabban látogatott turisztikai célpontjai között van az Amerikai Egyesült Államokban található található Grand Cayon. A mély szurdokvölgy, pártalan szépségével, minden képzeletet felülmúló vadregényes voltával és élén narancssárga és piros színeivel csábítja a világ minden tájáról az utazókat, akiket az arizonai sivatag tikkasztó napsütése sem riaszt vissza attól, hogy megcsodálják a világ hét természeti csodájának egyikét.

Fotó: pixibay
Fotó: pixibay

A kezdetekben puebló indiánok által lakott szurdokvölgyet európai emberek, spanyol felfedezők személyében, először a XVI. században pillantották meg. A messziről jött idegenek elámultak a Grand Canyon páratlan szépségén, az általuk készített jelentésben azt írták, hogy a völgy sziklái „hatalmasabbak, mint a Sevilla nagy tornya”. A természeti látnivaló méretei valóban lélegzet elállítóak. A több száz kilométer hosszan kanyargó szurdok majdnem két kilométer mély, de csak pár kilométer széles. Növényzet nincs, a meredek sziklafalak vörös színben izzanak.

Fotó: wikimedia
Fotó: wikimedia

Nem meglepő, hogy a canyon és környéke a világ első nemzeti parkjainak egyike. Már Theodore Roosevelt elnök lépéseket tett a védettél nyilvánítás érdekében, de végül is ez csak 1919-re valósult meg. A Grand Canyon-nak abban a megtiszteltetésben is része lehetett, hogy 1979-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Fotó: wikipedia
Fotó: wikipedia

Aki abban a szerencsés helyzetben lenne, hogy meglátogatja ezt a természeti csodát, mindenképpen gondoljon az időjárásra. A terület éghajlata igencsak szélsőséges, nyáron a hőmérséklet elérheti a negyven fokot is, ami árnyék nélkül nehezen elviselhető, a megfelelő ruházat és a naptej létszükséglet. Más időszakokban viszont alaposan lehűl a hőmérséklet, a mínusz húsz fok sem ritkaság.

Ne viccelődjünk leszbikusokkal a leszbikusokon

Százötvenkilencedik vendégemet, Marinát (36) három napig hosztoltam, Kanadából, Albertából érkezett hozzám. Marina nem hosztolt még senkit, mert egy erdő közepén lakik, és oda nem akar menni senki. Hozott nekem mandula lisztet és amerikai kiadású Runner’s World magazint. Nem magától találta ki, hogy ezeknek a dolgoknak nagyon örülök, hanem kérdezte mit szeretnék ajándékba. Évente 4 hónapig az a munkája, hogy felmászik egy toronyba és megnézi, van-e aznap erdőtűz. Ha van, akkor értesíti a hatóságokat.

Volt egy vita közöttünk, nem igazán vita, inkább véleménykülönbségnek hívnám. Mondtam neki, hogy én nem bírnék erdőben élni hónapokig nomád körülmények között. Megkérdezte, hogy ha utazom hova szeretek menni. Mondtam, hogy a kulturát részesítem előnyben, azaz a városokat, múzeumokat, utcákat, tereket, épületeket szeretem. És szeretem a természetet, de kizárólag nyáron és max néhány napig tudom elképzelni, hogy sátrazzak vagy lakókocsizzak. Mondjuk romantikus körülmények között egy új kapcsolatban el tudnám képzelni, hogy letáborozunk hetekre egy gyönyörű kanadai hegyes-völgyes-tavas környékre egy jól felszert zuhanyzós lakokocsival, de gondolom a víz ugyanúgy kifogy pár nap után abból is. És két hét után már az is unalmas lenne. Mire ő, ja hát te nem szereted a természetet. Mondom, dehogynem, szeretem, de nem 4 hónapon keresztűl minden évben. Városi lány vagyok, szükségem van a civilizációra, a kulturára, kávéházakra, mozira stb. Lesajnáló tekintet volt a válasz, főleg azután, hogy látta rajtam, hogy nekem aztán tényleg mindegy mit gondol, vagy éppen hogyan ítélkezik felettem. 

Marina a dolgozós hónapjaiban egy lakókocsiban él, a kutyája a társasága és patakban fürdik. Négy hónapig nem találkozik egy lélekkel sem, csak medvékkel és egyéb állatokkal. Apropó medvék, mutatott nekem fotókat medvebocsokról és a mamájukról, aki csak bámul rá, tehát az egy urban legend, hogy a mama bevadul, és legyilkol, ha a bocsai a közelében vannak, és te is ott vagy. A vendégem év másik felében turnézik a barátaival. Martina folkénekesnő, lakáskoncerteken lép fel, a bevétel pedg a vendégek által kalapba dobott adományból van. Ebből körülbelül annyi pénze van, hogy fél évig utazgathat Európában, koncertről koncertre. Nekem is énekelt a konyhámban fél órát, amiből felvettem egy rövid dalocskát. Minden dalát ő írta, és nagyon tehetséges lány. Komolyabban kéne ezzel foglalkoznia, de elsősorban kéne neki egy jó manager. 

Marinát szerdán elvittem bikram joga órára a Hattyúházba. Nem volt ruhája, és az én rövid jóganadrágomat nem fogadta el (nincs az az isten, hogy én azt ott magamra húzzam, mondta ő). Elugrottunk venni neki egy olcsó hosszú, puha, laza otthonra vagy sportolásra való nadrágot. Az órát ügyesen végigcsinálta. Én a műtétem óta az óra második felében lévő gyakorlatok nagy részét kihagyom és a saját gyakorlataimat végzem. Egy ideje hetente kétszer járok bikramra és másik két alkalommal egyéb jóga órákra: flow, vinyasa, freestyle. Martina az óra után felöltözött zuhanyzás nélkül, mert a stúdióban a zuhany nyitott. Elmesélte, hogy trauma érte még tinédzser korában, ezért nem vetkőzik mások előtt. Inkább majd lerendezi nálam a zárt fürdőszobámban. 

Csütörtök este elmentünk a BMC aznapi jazz koncertjére, amire kaptam 2 jegyet a háztól. Martina teljesen odavolt az étteremért, ami szerintem is kellemes, de az awesome jelző talán túlzás rá. Ő evett egy újházi tyúkhúslevest, én ittam egy pohár bort. A koncert közepes volt. Martina szerint az is awesome, a vége előtt mégis jelezte, hogy menjünk haza. 

Érkezéskor volt egy picit kínos jelenet közöttünk, amire különbözőképp reagáltunk. Az aulában már összegyűlt egy kisebb tömeg, és Marina megjegyezte, hogy mindenki milyen szépen felöltözött. Mire én lazán odavetettem, hogy jah, én is csinosan akartam jönni, de mivel láttam, hogy ő nem lesz az, ezért én se tettem, különben úgy néznénk ki, mint egy fura leszbikus pár. Mire ő összerezzent, rám bámult, s megjegyezte, hogy ő leszbikus. Mire belőlem kitört a röhögés, erre láttam, hogy még rontottam a helyzeten, gyorsan elkezdtem magyarázkodni, hogy bocs, nem azon nevetek, hogy ő meleg, hanem így a válaszom különösen vicces. Aztán mondta, hogy szerinte nem vicces, ezért gyorsan abbahagytam a röhögést és megfelelően bocsánatot kértem, hogy nem akartam megbántani, ez csak egy hirtelen elsütött rossz vicc volt és fogalmam nem volt. Marina a fura jelzőt sérelmezte a leszbikus mellé. (Weird lesbian couple.)  Hogy akkor szerintem a leszbikusok furák? Mondom természetesen dehogyis, csak mi néznénk ki furán együtt, ha én is leszbikus lennék és mi egy pár lennénk. De már nem tudtam jól kijönni belőle, sőt egyre rosszabb lett. Gyorsan fátylat borítottunk rá. Mire az asztalunkhoz értünk, már felszabadultan másról beszélt.   

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Kalóztanyát fotóztak a Nemzetközi Űrállomásról

Ahogyan arról az Index is beszámolt, csodálatos, nagy felbontású képet készített a napokban a Nemzetközi Űrállomás egyik asztronautája a Bahama-szigetek homokzátonyairól és a közöttük húzódó árapály-csatornákról.

A fénykép annyira részletes, hogy még a szigetek fölött áthúzó repülőgépet is látni lehet rajta.

Bahama-szigetek | Fotó: M. Justin Wilkinson
Bahama-szigetek | Fotó: M. Justin Wilkinson

A NASA oldalán közzétett leírásból pedig kiderül, hogy a Bahamák jellegzetes színvilágának és a szigetek formáinak köszönhetően az űrből is könnyen felismerhető. Az árapály által kialakított csatornákon hatalmas mennyiségű víz zúdul át a zátonyok között nap mint nap; ezek a folyók néhol akár 25 méter mély árkokat is vájhatnak az amúgy sekély zátonyokba.

Bahama-szigetek | Fotó: M. Justin Wilkinson
Bahama-szigetek | Fotó: M. Justin Wilkinson

A fényképeken látható Exuma szigetet több száz homokzátony alkotja, és arról nevezetes, hogy a főbb szigetektől távolabb fekszik, így manapság igen népszerű a gazdagok körében, akik előszeretettel vásárolgatnak homokzátonyokat ezen a környéken. Régen pedig kalózok, például William Kidd rejtekhelyéül szolgált. Kidd kapitány egy tragikus sorsú skót tengerész volt, akit kalózkodásért először perbe fogtak, majd végül ki is végeztek. Sokak szerint jogtalanul, hiszen akcióinak nagy részét nem öncélúan, hanem angol felkérésre indította.

William Kidd kapitány
William Kidd kapitány

Végezetül pedig egy videó az űrállomásról. Csak így, kommentár nélkül, mert mit is lehetne ehhez hozzáfűzni?

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!

A Niagara-vízesés

Földünk egyik leglátogatottabb csodája az Egyesült Államok és Kanada határán található Niagara-vízesés. Az indián nyelven (nem véletlenül) „mennydörgő víznek” nevezett természeti látnivaló évente több mint tízmillió turistát vonz. A New York állambeli Niagara Fallsot, és szomszédos, kanadai ikervárosát – kis túlzással, de – az ide özönlő turisták tartják el.

Fotó: Elvir K
Fotó: Elvir K

A Niagara-vízesés tulajdonképpen nem egy, hanem három vízesés. A leglátványosabb és legtöbbet mutogatott rész a kanadai oldalon fekvő Patkó-zuhatag, amin a vízhozam 90%-a ledübörög. (Ráadásul ez a 90% folyamatosan nő, mert a Patkó minden éveben „hátrál” pár métert.) Az amerikai részhez legközelebb az Amerikai-zuhatag található. A középen lévő Menyasszonyi fátyol-zuhatag igencsak aprócskának tűnik monumentális szomszédjai mellett.

Fotó: Paul Blca
Fotó: Paul Blca

A Niagara-vízesés létrejötte annak a ténynek tulajdonítható, hogy Nagy-Tavak vízszintje nem egyforma. Az egymással összeköttetéseben lévő tavak közötti folyókon így magától értetődően vízesések sora alakult ki, amelyek közül messze a leglátványosabbat csodálhatják meg azok, akik felkeresik Niagara Fallsot.

Fotó: Robert Linsdell
Fotó: Robert Linsdell

A vízesés több pontból, több módon is megcsodálható. A Menyasszonyi fátyol mellett és alatt egy lépcsőrendszert alakítottak ki, az itt ledübörgő víztömeg így közvetlen közelről látható; természetesen a túrához egy egész testet befedő vastag esőköpeny is jár. Szintén vízálló ruhákat osztogatnak azoknak, akik egy motorcsónakos túrára fizetnek be a Patkó közvetlen közelébe.

Fotó: Woody Hibbard
Fotó: Woody Hibbard

Helikopterről is megcsodálható a Niagara-vízesés – persze ezért mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk, de a látvány szemkápráztató. Kanadai oldalon található a 160 méter magas Skylon kilátó, amelynek a tetejéről szintén csodás a kilátás.

Fotó: Prayintno
Fotó: Prayintno

Érdekességnek (és kedélyek borzolására): párévente mindig akad egy bátor, vagy inkább vakmerő vállalkozó, aki különböző vízi eszközökkel, csónakkal vagy kajakkal megpróbál „lehajózni” a Patkón. A Niagara-vízesés történetében az első személy, aki túlélte a kalandot, egy hatvanon felüli nyugdíjas tanítónő volt. Annie Taylor egy hordóba bújva vészelte át a zuhanást a vízesésen keresztül a Niagara folyóba.

És végezetül még néhány lélegzetelállító kép.

Fotó: Lima Pix
Fotó: Lima Pix
Fotó: Ron Snyder
Fotó: Ron Snyder
Fotó: Kevin Rowan
Fotó: Kevin Rowan
Fotó: Yuan Lee
Fotó: Yuan Lee

Hamilton Pool – csoda Texasban

Az Egyesült Államok déli részén, Texas államban található a Hamilton Pool Természetvédelmi Terület, amelyet az idő és természet egy tökéletes, filmekbe illő hellyé formázott. 

Hamilton PoolA beomlott barlangból kialakult medencét, valamint a több ezer év alatt a víz eróziós munkájával kivájt kanyont egyedülálló természeti környezet veszi körül, ahol a dús növényzetben számos állatfaj él együtt, és amelyet a park vendégei is meglátogathatnak, sőt akár fürödhetnek is ebben az egyedülálló medencében.

Mivel a a parkban korlátozott a parkolók száma, ezért soha nem kell attól tartani, hogy tömegek lepnék el ezt a rejtett fürdőhelyet. A Hamilton Pool mindenképp kerüljön fel a bakancslistánkra!

IRÁNY VISSZA A FŐOLDALRA!

3, 2, 1… GO! – Kennedy űrközpont

Ki ne álmodna arról, hogy egyszer eljuthat a Holdra, a Marsra, vagy csak egyszerűen az űrbe, és onnan pillanthat vissza otthonunkra, a Földre? Vannak, akiknek már megadatott az űrutazás, de többségünk attól is határtalanul boldog, ha egy űrhajó közvetlen közelébe léphet. A floridai Kennedy Űrközpontban sok más érdekesség mellett erre is van lehetőség.

A Nasa egyik központi bázisa, amelyet 1958-ban alapítottak, a közönség számára is nyitott. Az egész komplexum az óceán mellett kapott helyet, óriási területen, így a látogatókat az egyes látogatóközpontok, múzeumok között buszokkal szállítják. A többórás túra keretében például fényképközelbe kerülhetünk a 39-es indítókomplexummal, ahonnan az Apolló expedíciók Saturn V rakétáit is indították.

LC39A_and_LC39BLáthatunk eredeti Apollo űrhajókapszulát, gigantikus űrhajóvontató járgányokat, eredeti holdkövet érinthetünk, és még az irányítóterembe is bevezetnek minket. A túra során álljunk meg egy pillanatra a fekete gránitból készült óriási emlékmű előtt is, amelyen azon úrhajósok neve szerepel, akik életüket vesztették feladatuk teljesítése során.

Az űrközpontban való látogatás során egyebek mellett választ kaphatunk olyan kérdésekre is, hogy pontosan miként száll le egy űrhajó, milyen technikai vívmányokat adott az űrkutatás a világnak, milyenek voltak az első úrhajók a maiakkal összehasonlítva, vagy például mik a Nasa jövőbeli tervei az űrkutatás területén.

Az egész túra minimum két órás, és elképesztő élmény idősnek, fiatalnak és kisgyereknek egyaránt. Két óránál azért mindenképp többet szánjunk rá, hiszen kifelé menet az ajándékboltban átlagosan még háromnegyed órát eltölt az ember. A belépőjegy a választott túrától függően 50 dollártól indul, gyerekeknek 40 dollártól. Kis ráfizetéssel még egy ebédet is elkölthetünk az egyik asztronautával.

A srác, aki a nagypapája nyomdokaiba lépett

Talán másnak is megfordult már a fejében, hogy milyenek lehetnek most azok a helyek, ahol valaha a nagyszüleink jártak. Ez a fényképész srác nem csak elgondolkodott rajta, hanem be is járta a nagypapája közel 40 évvel korábbi útját. És mindezt szépen dokumentálta, megszerkesztette és most nekünk is megmutatja. Az eredmény pedig az alábbi lélegzetelállító fotósorozat.

A nagypapa nyomdikain

Kalifornia képekben – ahogyan még sosem láttuk

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár újonnan elérhetővé tett kollekciójában olyan színes, illetve színezett nyomtatokat láthatunk a bő száz évvel ezelőtti Kaliforniáról, melyek nagyon jó betekintést adnak a XX. század eleji Nyugati parti vidékről.

Los Angeles valamikor 1898 és 1905 között
Los Angeles valamikor 1898 és 1905 között

A fényképek természetesen eredetileg fekete-fehérek voltak, melyeket utólag színeztek ki, s mely olyan arcát mutatja a mára a tech-cégek bölcsőjévé avanzsált Kaliforniának, melyet korábban legfeljebb a helyi múzeumokban láthattunk.

Golden Gate, San Francisco - 1901-ben, a híres a híd megépítése előtt
Golden Gate, San Francisco – 1901-ben, a híres a híd megépítése előtt

A fényképek azért is érdekesek, mert Kalifornia felvirágzásának korából származnak. A gazdasági fellendülés gyors fejlődést, növekedést és változást hozott a régiónak.

A monterey-i vámhoz, 1902-ben
A monterey-i vámhoz, 1902-ben

Az alábbi fényképen a pasadena-i Marengo Avenue látható 1898-ban.

California
Marengo Avenue, Pasadena -1898

Itt pedig ugyanaz 2015-ből.

California
Marengo Avenue, Pasadena – 2015

A képek többségét érdekes módon nem Kaliforniában, hanem a michigani Detroitban hívták elő és fejezték be a kidolgozásukat, majd azokat 2004-ben adományozta egy gyűjtő a könyvtárnak.

Miért éppen Alaszka? 22 érdekesség – alaszkai utazás

Néhány alaszkai utazás mellett szóló érv. Tőlünk, nektek.

A 6168 méteres McKinley-csúcs Észak-Amerika legmagasabb hegye Alaszkában, az Alaszkai-hegységben található, a Denali Nemzeti Park területén (a Denali a helyiek nyelvén annyit tesz: „a nagy”).

Az Egyesült Államok 20 legmagasabb hegye közül 17 Alaszkában található.

Az alaszkai Barrowban a május 10-i napfelkelte után a nap egészen augusztus 2-ig le sem nyugszik, ami 84 nap folyamatos nappali fényt jelent. A november 18-i napnyugta után pedig 67 napnyi sötétség következik a következő, január 24-ig napfelkeltéig.

Alaszka az Egyesült Államok legészakibb, legnyugatabbra és egyben legkeletebbre fekvő állama. Habár észak-nyugaton terül el, ha a hosszúsági fokokat nézzük, egyben itt található az Államok legkeletibb pontja is.

A Semisopochnoi szigeten található Pochnoi Point az északi félteke 180. hosszúsági fokjáig nyúlik, így ez az Egyesült Államok legkeletibb pontja.

Kodiak Alaszka legnagyobb szigete, és itt él a barnamedve legnagyobb termetű alfaja, a kodiak-medve, amely a jegesmedve mellett a legnagyobb termetű medve a világon.

Fotó: Orias1978

1867-ben William Seward segítségével az Egyesült Államok holdanként 2 centért megvásárolta Alaszkát az oroszoktól. Számos amerikai megvetette a földszerzés ilyen módját, és az új területet csak „Seward Ostobaságának” nevezték.

Az amerikai kopasz sasok legnagyobb populációja az alaszkai Haines közelében található.

Haines ad otthont az egyedülálló Kalapácsmúzeumnak, amelyben több mint 1500 kalapács került kiállításra.

Habár a legtöbb Alaszkában játszódó filmet valójában nem Alaszkában forgatták, az 1991-es Fehér Agyar című filmet Ethan Hawke főszereplésével Hainesben és környékén vették filmre.

Aranylaz

A II. világháború idején Roosevelt elnök jóváhagyta az Alcan főút megépítését a Brit Columbiai Dawson Creek és az alaszkai Fairbanks között. Az Alcanra a japán fenyegetések miatt Alaszkában állomásozó amerikai katonai egységek utánpótlásának szállításához volt szükség. A majd 2500 kilométeres főutat tízezer katona és hatezer civil 8 hónap és 12 nap alatt építette meg.

Habár a North Pole (Északi-sark) nevű település a valódi Északi-sarktól kb. 2700 kilométerre délre fekszik, itt található a világ legnagyobb üveggyapot Télapója. A Fairbanks közelében található, 2200 fős település utcáin karácsonyi utcai világítás és zöld-fehér rendőrautók találhatók, és a Télapó házában mindenféle karácsonyi témájú ajándéktárgyat vásárolhatunk.

North Pole postahivatala minden év decemberében levelek százezreit kapja, amelyeket a Télapónak címeztek. A Télapó postai kódja: 99705.

fotó: Alan Levine

Alaszka székhelye, Juneau Joe Juneau aranybánya-kutatóról kapta a nevét.

Alaszka első fehér telepesei Oroszországból érkeztek. Amíg Alaszka orosz fennhatóság alá tartozott, a székhelye Sitka volt, akkori nevén Novoarhangelszk.

Alaszka Oroszországhoz legközelebb eső pontja a Kis-Diomede sziget, amely az Alaszka és Szibéria közötti Bering-szorosban található. A Nagy-Diomede Oroszországhoz tartozik, és mindössze 3.8 kilométerre van kistestvérétől.

BeringBridge

1964. március 27-én, nagypénteken egy 9,2-es erősségű földrengés rázta meg Alaszka közép-déli részét. A közel négy percig tartó rengés a második legerősebb feljegyzett rengés volt a történelem során. Anchorage és a környező területek talaja megrepedt, az összeomló épületek és a rengés következtében kialakult cunamik pedig 130 életet követeltek.

Alaszkának csak 20%-a közelíthető meg úttesten. Az 1 717 854 km²-es állam területét csak 12 számozott főút szeli át, az 1-11-es és a 98-as főutak.

Alaszkában a legtöbb az egy főre eső pilóták száma az egész Egyesült Államok területén: 78 alaszkai lakosból egy pilóta egy 2005-ös felmérés szerint. Nagyon sok település ugyanis csak repülőgéppel (vagy hidroplánnal, vagy szántalpakkal felszerelt repülőgéppel) közelíthető meg.

Alaszkában található a világ gleccsereinek fele, szám szerint több mint 100 000. Az állam legnagyobb gleccsere, a Malaspina majdnem 4000 négyzetkilométert borít be (ez durván egy Rhode Islandnyi terület).

fotó: Paxson Woelber

Alaszka kétszer akkora, mint Texas, a második legnagyobb állam. Alaszka területe nagyobb, mint a 22 legkisebb állam területe összesen, mégis mindössze 710 231 fő lakik itt a 2010-es népszámlálási adatok szerint.

Alaszkában a legalacsonyabb az egyéni adó az Egyesült Államokban. Sem állami kereskedelmi adót, sem személyi jövedelemadót nem szednek. 89 önkormányzat vetett ki adót a helyi kereskedelmi termékekre és/vagy olyan luxuscikkekre, mint az alkohol vagy a dohány.