Stromboli, a Földközi-tenger világítótornya

0
1938
Fotó: Marco Lazzaroni

Nem közismert, de hazánkhoz legközelebb vulkáni tevékenységet Olaszországban találunk. Szicíliától északra, a Tirrén-tengerben fekvő Lipari szigetcsoport földtanilag különleges hely, nemcsak vulkáni utóműködések nyomaiba botlik lépten-nyomon az oda látogató turista, de Európában (Izlandot leszámítva) egyedül itt láthatunk (természetesen biztos távolságból) vulkáni aktivitást „a Földközi-tenger világítótornya”, a Stromboli „előadásában”.

Stromboli

Maga Stromboli szigete tulajdonképpen egy a tengerből majdnem ezer méter magasan kiemelkedő, még ma is aktív tűzhányó. A Stromboli nagyjából minden huszadik percben produkál egy kitörést. Természetesen apró, „szelíd” kitörésekről van szó, katasztrófafilmekből ismert helyzetekre nem kell számítani a látogatás során. (Ha ilyen lenne kialakulóban, akkor még úgyis időben evakuálják az egész lakosságot, mint az 2002-ben meg is történt.)

Stromboli

A kráterhez pár éve csak vezetett csoportokkal lehet felmenni, több iroda is foglalkozik „kráterlátogatások” szervezésével a szigeten. A pénzünkért igazából csak annyit kapunk, hogy felmászhatunk a tűzhányón a kráterig, nem is olyan rég ezt még ingyen megtehette bárki. (Akárhonnan nézzünk, közönséges pénzlenyúlásról van szó.)

Stromboli

Strombolin nemcsak maga a vulkán kitörése izgalmas és „bakancslistás” látnivaló, hanem az egész sziget páratlanul gyönyörű. A kráterhez gyalogolva szénfekete, vulkáni tevékenységből származó apró kavicsokon sétálunk. A tengerpart is fekete, mint az ében. Néhol homokos, de van, ahol a megszilárdult láva a legkülönbözőbb alakokat vette fel. A tenger színe is különleges mélykék. A szigeten található kis falu sokkal inkább Görögországot idézi, mint Olaszországot. A házak fala fehérre meszelt, a kapuk és az ablakkeretek mindenütt kékek. Talán ez a legmeghatározóbb élmény, ami a Stromboli szigetére vetődött szerencsések emlékezetében leginkább megmarad: a mindenütt tobzódó, szinte valószerűtlen színek.

Stromboli