Selmecbánya – Meseország a szomszédban

0
1831

„Ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya….Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez.” – írja Mikszáth Kálmán a Tóth atyafiakban.

selmecbányA klasszikus magyar író (és volt selmecbányai diák) nagyon találóan írja le a ma Szlovákiához tartozó kisvárost. A számtalan kis dombon, szinte szétszórtan elhelyezkedő színes házikók, a köztük kanyargó macskaköves utcácskák egy operett színpadképét idézik. A meseszerű városka nagy múlttal rendelkezik, az egykori szabad királyi város Magyarország nemesfém bányászati központja volt, a XVIII. században itt alapították meg a világ első bányászati akadémiáját. Selmecbánya (szlovákul Banska Stiavnica) akkoriban a Magyar Királyság harmadik legnépesebb települése volt, ma már csak Szlovákia egyik kisvárosának számít, de szépsége és egyedülálló hangulata miatt érdemes felkeresni.

selmecbánya4Az 1993 óta UNESCO világörökségi védelmét élvező belvárosban szinte lépni nem tudunk úgy, hogy bele ne ütközzünk egy középkori, vagy kora újkori műemlékbe. A város legismertebb nevezetességei (a teljesség igénye nélkül) az Óvár, az Újvár, a XIII. századi plébániatemplom, a városháza felcserélt mutatójú toronyórája és a klopacska. A város egykori gazdagságát és hírnevét megalapozó aranybányák már jó pár éve kiürültek, de a Szabadtéri Bányászmúzeum sok érdekességet rejt, az egyik tárna pedig előzetes bejelentkezés után, vezetéssel látogatható. Selmecbánya meglátogatásakor azonban akkor is teljes az élmény, ha kihagyunk mindenféle múzeumot, csak nekivágunk sétálgatni a girbegurba utcákon…