Tokió, Japán fővárosa 23 kerületre oszlik, mely kerületek mindegyike saját önkormányzattal, választott polgármesterrel és tanáccsal rendelkezik. Az egyik központi kerület, Sibuja Haradzsuku nevű negyede az egyre nagyobb tömegeket meghódító japán szubkultúra világszintű terjedésével mára az egyik legismertebb kulturális- és divatnegyeddé nőtte ki magát. [caption id="attachment_600" align="aligncenter" width="640"] Fotó: Jessica Spengler[/caption] A hetvenes években itt épült fel a Palais France, amelynek épületében számos divatmárka termékei voltak kaphatók. Néhány évvel később a Laforet Harajuku nevű divatház is megnyitotta kapuit, így a negyed hamar a divat iránt érzékenyek központjává vált. Ezekben az években az autós forgalom vasárnaponkénti kizárásával sétálóutcát hoztak létre, ahol a fiatalok táncbemutatókkal, főleg az akkor egyre népszerűbb rock and rollal szórakoztatták egymást és az arra haladókat. Ennek az idillnek 1998-ban szakadt vége, amikor a vasárnapi sétálóutcát felszámolták. A szokás azonban megmaradt: a vasárnap mindmáig a különleges kosztümökben parádézó fiataloké, akik változatlan lendülettel hódolnak szenvedélyüknek. [caption id="attachment_601" align="aligncenter" width="640"] Fotó: Jacob Ehnmark[/caption] A divatüzletek, a Jojogi Nemzeti Gimnázium és az egyetemi épületek közelsége, valamint a kiváló megközelíthetőség miatt a negyed továbbra is kedvelt gyülekezőhelye a különböző szubkultúrák tagjainak. A haradzsukui street fashion a japán kultúra megismerésével fokozatosan beszivárgott az európai és amerikai kultúrába, az igazi robbanást azonban a 2000-es évek hozta meg a népszerű fast fashion márkák megjelenésével, valamint Gwen Stefani Harajuku Lovers turnéjával, amelynek témája a japán tinédzserek stílusának túlzó, stilizált változata volt. [caption id="attachment_602" align="aligncenter" width="640"] Fotó: Rick (Flickr)[/caption] A Haradzsuku negyedben a számos luxus- és fast fashion üzlet mellett akad egyéb látnivaló is: a felhőkarcolókkal zsúfolt Tokió kellős közepén ugyanis egy egész erdő terül el. Az 1912-ben elhunyt Meidzsi császár és 1914-ben elhunyt felesége, Sóken császárné tiszteletére 1920-ban emelt Meidzsi-szentély egy 700 ezer négyzetméternyi erdő közepén áll, amelynek a fáit Japán különböző területeiről adományozták a sintószentély építésekor. A Jojogi park kedvelt kikapcsolódási helyszín a fővárosban élők és az idelátogató turisták számára egyaránt. A vasúttal, metróval és gyalog is könnyen megközelíthető, nyugalmas zöldterületre igazán szükség is van egy 12 millió lakosú világvárosban. [caption id="attachment_603" align="alignnone" width="640"] Fotó: Ryosuke Yagi[/caption] Érdemes az utazásunkat úgy időzíteni, hogy a Szakura, azaz a cseresznyefák virágzásának ünnepe alatt látogathassunk el a Jojogi parkba, mivel a park fáinak jelentős részét kitevő cseresznyefák virágzásának testközelből való megtekintése, és a virágzás tiszteletére rendezett ünnepségek minden turista számára felejthetetlen élményt nyújtanak. [caption id="attachment_607" align="alignnone" width="800"] Fotó: Elena Gurzhiy[/caption]